Oldal 92 [92]
hadjáratára az agg Mándnak helyrajzi érte¬
sítései alapján indult, — s a Szamos völgyé¬
ben Gyelóval vívott csata után a nép hűség¬
esküjének fogadása után szállotta volna meg
Erdélyt.
YUGAT NÉPEI ÉS ORSZÁ¬
GAI. A magyarok és rokonaik
Európában leghosszabb vonalon
először is a filávokkal érintkeztek. A szlá¬
vok jobbadán még csak most keresték azt
az alakot, a melyben nemzeti féladataikat
megvalósítsák. Állami és katonai tekintet¬
ben oly gyöngék voltak, hogy 862-ben
miattuk a magyarok Lebédiából akadály¬
talanul portydzhattak a nyugatiak ellen;
északról pedig három normán törzs a flav
pártosok egyenes meghívására szállhatta
meg Novgorod környékét. Innen a normán
Rurik már 864-ben megalapította Orosz¬
országot, s ugyanakkor, Kiev (Kió) elfog¬
lalásával, elállta a magyaroknak a Dnje¬
peren át nyugat felé vezető gázlóját. 889¬
ben a honkereső magyaroknak ezt az át¬
járót állítólag fegyverrel kellett kierősza¬
kolniok. A vezérek korabeli magyarok többé
nem bajoskodtak Oroszországgal, a mely
már is háromakkora volt, mint az elfoglalt
új haza.
tenger déli részébe s a Besenyő-tengerbe
(a Fekete-tenger északnyugati részébe) ömlő
folyók vízválasztója. Ezt a határt a hon¬
kereső magyarok a lodoméri és halicsi fla¬
vok földjére érkezve lépték át. Már Nyugat¬
Európához tartoztak mindazok a fldvok,
a kik Oroszországtól nyugatra körülbelül
a Majna forrásvidékéig, vagy inkább a
Gr ichtől számított keleti úság 12.
fokáig mindenütt csoportosan laktak. Lodo¬
mériában és Halicsban (Galicziában), a hogy
a vízválasztó egy részét később nevezték,
Konstantin császár szerint a fejér szerbek
és horvátok a Balkán északi részébe
kivándorolt szerbek és horvátok ősei
Jaktak.
Odább északon, a Vifftula vidékén a len¬
Igazi
országos történelmök a IX. században még
gyelek községekbe szétszórva éltek.
nem volt, ha beszélnek is róla, hogy Krakót
7oo-ban, Przemyslt 750-ben és Piasztot
84o-ben kirdlynak választván, mindenik egy¬
egy uralkodóházat alapított. Arpad idejé¬
ben Lengyelország körülbelül felényi, mint
Magyarország, de, egy X. századbeli tudó- 659
sítás szerint, nyugaton így is a legnagyobb €3
flav ország. Bővelkedett gabonában, hús- 7"
ban, mézben, halakban. Fejedelme az adót
bizánczi pénzben szedte s hónapszámra fizette [/
3000 pánczélos lovasát.
A poroszok a Visztula és a Memel töve
közt a tenger partján tartózkodtak, A néme¬
teknek cserében nyest-bőröket adtak holmi
rossz gyapjuruhákért.
ragaszkodtak, lóhúst ettek, lótejet és lóvért sa 4
ittak. (
Pogány vallásukhoz Ű
A pomeránok (tengermellékiek) az Odera,
Netze, Visztula folyók és a Keleti-tenger
közt s az Odera bal partján laktak. Terü¬
letők csak 1062-ben lett fejedelemség.
közt Sclavania gyűjtőnév alatt a csehek
földjén körülbelül 32 flav törzs élt. Vise- G
letőkben, nyelvokben alig különböztek a b
szomszédos csehektől és lengyelektől.
A csehek az V. században vándoroltak
mai hazájukba, 844-ben 14 főnökük Regens- &
burgban fölvette a kerefténységet. Sorsuk 429
azontúl — az előbbi fejezetben már meg- &
beszélt
Nagy-Morvaorszaggal fiiggs (b
össze, 8
Árpád idejében mindezek a szláv népek
még csak Oroszországban alapítottak álla¬
mot. Alakulófélben volt Lengyelország; épen 4)
szétmállott Nagy-Morvaország, de úgy, hogy
csakhamar kivált belőle Csehország; délen 652
pedig két kicsiny, de jól szervezett ország:
Horvár- és Szerbország vonta magára a
figyelmet. Osszesen 9 államban, területen a
vagy szövetségben, több mint másfél millió
négyzet-kilométer volt a független flávok
kezében. Csaknem megkétszerezhetnők ezta 6?
számot a szomszédos országok flav alatt- Cu
valdival, A Bjelo Jezerotél a Skutari-t6ig,
némi
|, Európának
nyiltan az övék volt; van tehát értelme
annak a szemrehányásnak, hogy Árpád
gátolta meg a flávok egyesülését De ez
a szemrehányás Árpádon kívül némileg
Kun László és Mátyás királyokat is meg¬