Oldal 91 [91]
volt, a ki többször s 892-ben már mint
német kírály a magyarok szövetségében
harczolt a morvák ellen. Szvatopluk halála
után fiai 894-ben és goi-ben kibékültek a
németekkel, Azonban 896 s főkép 902 óta
a magyarok annyiszor és oly hevesen támad¬
tak Nagy-Morvaországot, hogy azt 905-ben
vagy 906-ban feljesen megsemmisítették s
tek. Száz esztendeig aztán Morvaországnak
még a nevét sem említik. Legkeletibb része
Magyarországhoz került; a mai Morva¬
ország a magyarok táborhelye lett, Cseh¬
ország pedig 912-ben fejedelemséggé alakult.
Horvátország (Chroatia vagy Liburnia),
a flávok másik állama, mai hazánk dél¬
nyugati vidékeit is magában foglalta, mert
a Kulpa, Száva, Verbász és az Adria-tenger
közt az Unna mellékén Spalatóig terjedt
Ez az ország 642-ben, mint görög hatar¬
őrség alakult az avarok ellen. Törzsekből
azonban országgá tulajdonkép Mojszlav,
az avarok bukása után, 836 táján egyesi¬
tette. Chroatia elszakadt a frank uralomtól,
s 877-ben a görög pártfogást is csak névleg
fogadta el. A legrégibb horvát okiratok¬
ban Tripimir 852-ben, Muntimir 892-ben
még duxnak nevezi magát, de örökösödés
alapján. A királyi czimet 920 táján Tomi¬
flav vette föl. Az ő korában Konstantin
császár szerint a horvátoknak 60,000 lova¬
suk (Karsztvidéken!), 100,000 gyalogjuk és
80 nagy, 100 kis hajóból álló tengeri had¬
erejök volt.
A frankok Pannonia egész magyarországi
területére jogot tartottak, de uralkodni nem
igen birtak rajta.
LA
ban a Duna, Száva és Dráva közét neve¬
zik) 799 828 közt a friuli frank örgróf¬
sághoz tartozott. 828-ban Alsé-Pannonia
néven külön örgrófsággá alakult, de sorsát
a balkáni bolgárok bizonytalanná tették.
Pannonia (a hogy a IX. század¬
zongtak a frank felsőség ellen. Legnagyobb
hatalomra Brazláv tett szert, a ki 884-ben
hűséget esküdött a frankoknak. Arnulf kiraly
895-ben, az odább, északra levő Pannonia
védelmét is red bizta, A Fuldai Évkönyvek
szerint tartománya 896-ban már megszünt.
A magyarok ugyan aligha foglalták el,
mint a Névtelen (43. fej.) majdnem egyedül
írja; de többför betörtek oda s ezt a
területet Olaszország felé hadiútnak hasz¬
nálták.
2. Avaria (Terra Avarorum) magában
foglalta a régi Felső- és Alsó-Pannoniát,
vagyis a mai egész Dunántúlt, Nagy Károly
a keleti határgrófsághoz csatolta, a melynek
székhelye Lauriacum (Lorch) volt, A rend¬
kívül elpusztult teriiletet a császár többnyire
az ország más részéből való avarokkal és
be, a kik ással
Falyamscaa sil ysl 841-ben Privina,
az elűzött nyitrai fejedelem, frank hűbérüűl
kapta Mosaburgot és megyéjét, a melyről
már volt szó. 856-ban majd 865-ben Karl¬
a keleti határgrófságot és Avariát. A keresz¬
tény avarok nekik még 870-ben is meg¬
fizették adójukat, de Privina és halála (859)
után fia: Koczel, hűbéresekből valódi urak
akartak lenni. 862-ben már magyar portyázó
csapat is pusztított Avariában, a melyet
882 4. évi betöréseivel Szvatopluk nagy¬
ból Nagy-Morvaország alá vetett. Ennek
bukásával függ össze, hogy a magyarok
900 táján elfoglalták Avariát, melyet már
azelőtt is gyakran haborgattak.
Az avarok egykori birodalmának leg¬
keletibb része: Erdély (Erdőelve) a honfog¬
lalás korában a Névtelen és a Képes Kró¬
nika szerint Gyeló (Gelou) oláh fejedelem
alatt állott. Erdélyben tömegesen lakó olá¬
hokról az újabb kutatások szerint csak a
XIII. században lehet beszélni, A IX.
zad végén ez a terület a többinél is szer¬
d=
Nyugati része Szlavónia, az ott többségk
levő flovénokrél, a keleti a Frankochorion,
(Fruska-Gora vagyis Frankhegység, Sze¬
rémség.) 872-ben Karinthidt és Alsó-Pan¬
noniát a bajorok és. karinthiatak megtérés
séről szóló salzburgi
volt; sőt közel állott hozzá, hogy
avarjai és szláv pásztorai, száz év előtt még
egy hatalmas pusztai állam tagjai, vissza
térjenek az egyszerű torzsRervezethez. Mind¬
amellett a Névtelen szerint Töhötöm
uj JJ
nevezi Sclaviniénak, melynek fővárosa a
mai Sziszek volt, A flovének gyakran lá¬
első hadjáratában csak a meszesi kapuig
nyomult előre, s azt Erdély felé fák ledöőn¬
tésével, sue’ erősítette meg. Második