Stranica 88 [88]
OCR
Szent-Ansgar IX. századbeli életírója emlékezik róluk, mint a svédek alattvaldirdl. A régi kúrfőnökök ivadékai közül 1853-ban még 343 úgynevezett király élt. Az észtek magukat mámieszeknek (foldművelőknek) nevezik. Térzsekre oszolva, egy vana (vén) vezetése alatt védelmezték hazájukat az idegenek ellen. Ezeréves földhányásaik, földváraik nyomai Treydennél és ISegewoldnál most is láthatók. A lappok főleg Skandinávia északi részében és Kóla-félszigeten laktak. Other, a ki 870 táján Halogalandból a Dvina torkolatáig hajózott, az Északi-fok körül s a Kólafélszigeten mindenütt kóbor-lappokat talált, a kik vadászattal, madarászattal, halászattal foglalkoztak. A vele egykorú Ravennai . Névtelen szerint a Scytha-tenger (Jegesa óczeán) partjain laknak úgy a scridifinnek, mint a rerefinnek, vagyis a rénszarvastartó lappok. AGYARORSZAG TERŰLETE A HONFOGLALÁS ELŐTT. Nagy, szinte megoldhatatlan foladat megrajzolni Magyarország honfoglaláskori térképét. Pedig ennél könynyebbnek semmi sem látszott, mig Bela király névtelen jegyzőjének tekintélyét meg nem ingatták. "Szerinte a Duna, Ipoly és a Morva közt a Kárpátokig terjedő területen a nagy-morva birodalom tótjai laktak. A Dunántúl és a Dráva-Száva-közben a frankok uralkodtak. A Duna, Ipoly és Tisza közt a Kárpátokig Zalán, a Temesközben pedig Glad uralkodott a bulgárokon. A két Bolgárország és Erdély közt Marót Kozárországa, Erdélyben pedig Gyeló vlach és szláv országa feküdt. A székelyek a Hargitta lejtőségein húzódtak meg. Szó sincs magukról az avarokról, a kiknek országa pedig a verduni szerződésben 843-ban is szerepel, és a kiket 870-ben még a frankok adófizetői közt emlegetnek. Azokat az avarokat, a kiknek Nagy Károly hódító hadjáratai után par évtizeddel majdnem nyomuk vesz, bolgár vagy kozár hegemonia alatt nem ok nélkül keres "4 sik, Még az avarok uralkodása idejében, 677-704 közt történt, hogy a bolgár Kuvrát fiai közül kettő Magyarországban telepedett le, s az avarok alattvalója lett; de Krum fejedelem idejében (802— 815.) önállóvá lévén, a Nagy Károlytól elűzött avarokat uralma alá vetette. Kevéssel azután, 818-ban, a bolgároknak egy másik töredéke a frankok szomszédságában, a Száva partján telepedett le és a frankokkal szövetkezett; miért ís a balkáni bolgárok fejedelme tíz év mulva a frankok Pannoniájában a mai Zalavármegye déli részeit puftitotta. Kuvrát két fiának betelepedése megfelelhet a hazai kettés bolgár fejedelemség hagyományának. Árpád kortársa: Alfréd angol király tudta, , e hogy Karinthiától keletre, a (pannoniai és 5 az avar) pusztaságon túl Bolgárország fekszik. A Duna, Ipoly és Tisza közt s a Temesközben a Névtelen szerint szintén ez az ország fekszik. A Fuldai Évkönyvek szerint 863-ban a bolgárok hasonlókép kelet felé laktak a morváktól. 892-ben a frank király: Arnulf, arra kérte őket, hogy a mor- (; vákhoz ne engedjék bevifetni a sót, a mit hettek; mivel azonban Zventibald morva fejedelem cselétől félt, Brazlav országán kereftiil az Odagra (Odra), Kulpa és Száva folyamon át küldte követét a bolgár ckírály akár a balkánit, akár ezeknek hármas szövetségét értette, bizonyos, hogy Keletet bolgárok zárták el Nyugattól. A Temesközben még a XIII. században is éltek elmagyarosodott mohammedán bolgárok, a kik Aleppsig jártak tanulni. De a magyarok, Nesztor krónikája szerint, a bolgárok keresztény flav alattvalóitól foglalták el a Duna-Tisza közét. A kozárok bihari országát voltakép csak a Névtelen említi, Feltiiné, hogy Konstantin császár szerint Lebédia honfoglalója: Lebédias, a kozár kagán kívánságára kozár nőt vett feleségül; Árpádot a magyarok a kozár kagán buzdítása következtében válasz- ( tották meg fejedelmöknek; s Árpád a bihari kozárokat azzal nyerte meg, hogy fejedelmök leányát választotta menyének. Ez, ha költemény is a Névtelennél, nagyon logikus költemény, s talán némi magyarázatul szol
