Stranica 86 [86]
OCR
Abban az esztendőben, a melyikben a bol- Úr gárok ellen a görögökkel szövetkezett, a morvák társaságában dúlta a németek Pannoniáját. Nagyobb feladatnak tartotta a tiszamenti bolgárság szétugratását. Ennek a hadjáratnak vezetésére Smaga vallalkozott; az Al-Dundhoz csak egyik fiát küldte. Fia két győzelem után elvesztette a hadjáratot, mielőtt Árpád megkezdhette volna a | magáét. Az etelközi szállásban a győztes dunai bolgárok miatt többé meg nem maradhatván, most minden erejével a tiszai bolgárokra vetette magát. Századok mulva Nagy Lajos és Mátyás birodalmának jogosultsága azon kezdődik, hogy Árpád a Duna torkolatától az Enns torkolatáig mindenütt hadakozott a középső és az alsó Duna vízköra magyar imperialis politikának, nyékének, a legtermészetesebb határoknak megszerzéséért. Ez a törekvés vezette a negyedik hazának, a mai Magyarországnak elfoglalására. ELET ROKON NÉPEI. Száza- | ) dokon át tartó véndorlasaikban a magyarok gyakran érintkeztek, szövetkeztek, sőt olykor egyesültek is rokon népekkel. Rokonaiknak tekintették a kozárokat, bolgárokat, besenyőket, úzokat (kunokat); pedig egyikkel-másikkal nyilt ellenségeskedésben álltak. Európában Árpád idejében az egykorú írók szerint ezek a turk (törökös) testvérnépek Os ilyenformán helyezkedtek el: 1. A bolgárok két nagy birodalomban éltek. Az egyik Európa keleti részében a népnek is nevet adó Volga vagy Bolga folyam mellékén, a Volga, Oka és a KamaCsuszovája közt olyanforma nagy volt, mint a mai Magyarország. A másik a Duna, Száva, a Fekete-tenger és a Balkán főgerincze közt a Balkán-félsziget észak-keleti felét foglalta magában, a mi a mai Magyarország területe kétharmadának felel meg. [ Mindakét helyen monarchiában éltek; amott, "7 a Nagy-Bolgárországban almusnak (almos- 4 nak?), emitt, a balkáni területen, czárnak nevezték a kagánt. Amannak Bolgari, emennek Persthlaba (Preszláv) volt a fővárosa. Régibb a" balkáni állam volt, mert Kuvrat volga-maeotisi bolgár birodalma felbomlása után fia, Aszparuk (Iszperik) még 678 táján alapította, Vele jött két más testvére is, a kik azonban útközben (677), vagy visszavándorolva (700— 704) a mai Magyarországba költöztek. Nagy-Bolgárország csak a kilenczedik század elején keletkezett. Az itt uralkodó három törzs: a bolgár, barszila (berzul) és eszegel (székely?) nyelvileg csakhamar csuvas-térdk hatás alá került, a balkáni államban pedig már meg- é indúlt az elszlávosodás. A bolgárok nagy 7 része amott az iszlámra, emitt a keleti ke- ae f reszténységre tért át. , templ. kat, iskolákat már mindakét államban építettek s fimdrsdggal és bérkereskedéssel mindakét helyen foglalkoztak. 2. A kozárok birodalma Nagy-Bolgárországtól és Baskardiától délre az Emba folyó, a Kaspi-tenger, a Kaukázus és Feketetenger közt terjedt el. Nyugati határai a besenyők és az oroszok földje felé nyitva voltak. Körülbelül ötakkora lehetett, mint a mai Magyarorfag. A Volga bal partján lévő területet Fejér- s a jobbpartit Fekete-Kozarországnak nevezték. Az egészet viszonylag alkotmányos államnak mondhatni; politikai fee zeti; biEzale mennyi Mudpébem alakult turáni ország közt, Élén a kagán állott, kinek helytartója és mindenese az isa (bég vagy kenderkagán). Szoros államegységbe maguk a félnomád kozárok semmiesetre sem kényszeríthették a velők és főségők alatt élő számos néptöredéket. Tízezer lovasuk és 7000 zsoldosuk a határok megvédésére nagyon kevés volt; de az úzok, a besenyők, a kámai bolgárok s egy ideig a magyarok épen a határok oltalmára szövetkeztek velök. Legnagyobb erősségök: Szárkel a Don tövénél 835 táján épült. Az ország fővárosa Szárasán (a mai Zarew) és Atil vagy Balangiar (Asztrakán közelében.) A nép földléssel hale s némi foglalkozott. A kagán, az isa és a főbbek a zsidóvallást követték; de a keresztény, mohamedán s az ősi pogány vallás is állami védelemben részesült.
