Oldal 72 [72]
ezek közt
E adja dalmi és politikai
ráni (ural) népek ifej
a magyar nép társadalmi életének alapjául
a rokonság, vérség, illetőleg egy közös
őstől való leszármazás fogalma szolgált
E nagy népcsaládok jogának ősi formái
közül a patriárchális alapszervezet a rokon¬
fejlődés-képességének: tud engedni a maga¬
sabb fejlődésű nép hatásának, Az arab, a
perzsa írók leírásaiból megállapítható, hogy
a kozár birodalom, ha nem is európai szem¬
pontból véve, mind állami mind társadalmi
ság és az együttes felelősség
alakul meg. A legöregebb, de még elég
erős férfi ős hatalma és védelme tartja össze
a családot, a melyen belül háznépe köré¬
ben korlátlan úr és parancsoló. A ház
népe pedig nemcsak a szoros értelemben
vett család: ide tartozik a szolga, a be¬
fogadott idegen. Fő a családfői hatalom
alá vetettség közössége, úgy, hogy még a
vér közössége is elhalványul mellette, Nincs
különbség lényegben és eredetben a római
jog jól ismert patria potestasa, a germán
jog mundiuma közt; s ezeknek megfelelő
atyai hatalomra kéverkeztethetiink a hasonló
társadalmi viszonyok közt levő népek életé¬
nek megegyező adataiból, Ide utal a nem¬
zetségi élet egész lényege és természete
Krónikáink szépen megőrizték a vérségi
köteléknek, mint a kezdetleges politikai és
dal űködé. emlé¬
két, midőn a hun és magyar törzseket Hunor
és Mogor közös ősöktől származtatják le.
Föl kell tünni a szorgos olvasónak, hogy a
krónika szerint «minthogy Hunor és Magor
elsőszülöttek — voltak, atyjuktól "megválva
külön sátrakba szdlltak», Ime, a közös
családfő uralma alól már kikerülőben van¬
nak, De mégis, hogy a meotisi ingoványok
közé minden ingó-bingóikkal elköltözhesse¬
nek, atyjuktól engedélyt kell kérniök. És a
monda szerint tőlük vették eredetőket minden
hunok és magyarok,
HKOR a besenyők a magyar
törzseket Lebédiából kiszorítják,
Lebédias, a rangban első törzsfő
fovezérsége alatt foglalnak új területet, Etel¬
közt szállják meg. Itt érkezik el az egész
magyarság politikai életének nagy forduló¬
jához. Ebben a fejlődésben nem kis rész
jut egy, a magyar törzsek mellett lakó s
vele szövetséges népnek, a kozárnak. Első
ismert alkalom ez, mikor a magyarság
és gazdi kintetben főlötte áll a körülötte
levő népek legtöbbjének, Különösen a keleties
monarchikus elv érvényesülése áll éles ellen¬
tétben a törzsi különállással: a kozároknál
már az uralkodó a legfőbb hatalom kifeje¬
k Isztakhri
és Ibn ‘Haukal) körülvéve mindazzal a hó¬
zője (a kagánról egyenesen ezt i
dolattal, mely az örökletes, mindenki felett
álló királyt megilleti. De már ott van az
ilyen fejlődésnél előálló mindenható alkirály:
az isa, a hadsereg vezére, ott vannak az
előkelők, a lovagok, a fizetett harczosok,
szóval megvan az a környezet, melyben a
városok, a téglából épített királyi palota
háremeivel, s a rendszeres földmívelés a
földhöz kötött életnek sok kényelmét nyujtja.
Konstantin császár, midőn a kozár be¬
folyásról meglehetős bőven tudósít, jól érte¬
sülve látja a végbement változást, s kifeje¬
zésre juttatja azt még nyelvezetében
A magyaroknak szerinte bizonyos vajdáik
voltak ; első vajdájuk volt; archonjuk csak
Árpáddal lett.
A törzsek megválasztják közös fejüknek
Árpádot, pajzsra emelve őt. Készek egy
magasabb politikai egységbe olvadni. Az
időleges szövetkezést állandó váltja fel.
A besenyők új
határozó lökést. A hét törzs megerősödve
egy nyolczadikkal, a kozártól elpártolt kabar¬
ral indul utolsó hódító útjára Árpád vezér¬
lete alatt, a ki nemcsak mint katonai fő
(hadvezér) áll a törzsek fölött, hanem egy¬
támadása megadja az el¬
szersmind az egymás mellé sorakozó tör¬
zsek politikai egészének összekapcsolója és
kifejezője. A legmagasabb állam fogalma,
a nemzet itt fekszik csírájában. Hiányzik
még az alap: a földterület, a hol életre
szökkenjen s nagyra, erősre nőjjön,
A végbement nagy változásnak emlékét
a bizanezi császáron kívül legjobban meg¬
őrizte a Névtelen jegyző. Alig képzelhető
el, hogy a honfoglalás után az új alakulás,
az új helyzet hatása maradandó nyomokat
ne hagyott volna a társadalmi öntudatban