Oldal 68 [68]
fiát Zultát (Zsoltot, Zoltánt), vezérré, Árpád
vezér és nemesei vagy előkelői (primates)
fontosabb alkalmakkor (pl. követség Zalán¬
hoz) tanácsot ülnek; sőt kifejezetten közös
egyetértéssel és szabad akarattal járnak el.
Egyébként Árpád az, a ki a vezéreket
kiküldi a hódításra,
egy-egy vakmerőbb
birtokokat adományoz nemeseinek. A Za¬
engedélyt ad nekik
harczi vállalathoz ;
lán vezéren vett nagy győzelem után pedig
a vezér és nemesei megállapítják az or¬
szág minden szokásos törvényeit és jogát,
miképen kell szolgálni a vezérnek és elő¬
kelőinek, vagy miképen tegyenek törvényt
minden elkövetett bűn fölött. Ezt a helyet
Szernek nevezik el (Pusztaszer), minthogy
itt vették szerbe az ország minden dolgát
Zulta vezér örökösödésénél az ország ösz¬
szes előkelői közös egyetértéssel a vezér
bírákat
alá rendelnek némely országos
(rectores regni), a kik a szokásos jog
szerint a viszdlykodék pereit és versengé¬
seit intézzék el. Másokat meg a sereg ve¬
zéreivé tettek, így Lélt, Bulcstit, Botondot,
a kiket azonban mégis a vezér, mint uruk
küld el Alemannia duldsdra.
EM A KRÓNIKÁK, sem Ano¬
nymus nem beszélnek ugyan tör¬
zsekről, de ismernek hét válasz¬
tott kapitányt (fejedelmet), kiknek, midén
az ős hazából hódításra elindulnak, a hét
seregre osztott magyarság engedelmeskedik.
A kései hagyomány a hadvezető vezérek
képében őrizte meg a hét törzsfőnököt,
Konstantin vajdáit és a hét seregben a
magyar törzseket. Megtaláljuk még a nyol¬
czadik törzset is, ha megfigyeljük a krónika
látszólagos tévedését. Csupán hat vezért
ismer Árpádon kívül, mégis a Pannoniába
bevonuló Árpád hét vezérrel jön, Hét feje¬
delmi személy választja meg Álmost! A Név¬
telen jegyző látszólag elírta a számokat,
hiszen Álmoson kívül ő is csak hat nevet
ismer, De ne feledjük el, hogy Konstan¬
fin se jelöli meg külön névvel a magya¬
rokhoz csatlakozott idegen kabar törzset
Vajjon a magyar hagyományban nem
mosódhatott-e el szintén a hét magyar torzs
mellett a nyolczadiknak: az idegennek
emléke?
Az ősi szervezetben végbemenő változás
a krónikákban is, a Névtelennél is az új
Nagyobb
tömörülés szükséges a hadi vállalathoz ;
haza foglalásával kapcsolatos,
választás útján lesz fővezérré Almus. (Ano¬
nymus, zágrábi és nagyváradi krónika.)
Mindeddig a bizanczi kútfővel tartottunk.
Ez is ismeri Álmust, hiszen őt ajánlja
mint rangban következőt Lebédias, mégis
ennek fia, Árpád lesz az első archon. Jit
van az első névbeli eltérés. Csakhogy ez
az összeütközés inkább Anonymusndl na¬
gyobb, mert krónikáinkban elenyészik. Ezek
jórésze csak Árpádot, Álmus fiát szerepel¬
teti a honfoglalásnál
ő az első kapitány,
a többinél hatalmasabb, seregével először
jön be, sőt egyenesen Árpád az, a kia
többi hét vezérrel bevonul. Névtelen jegy¬
zénknél a honfoglalás szintén Árpád vezér¬
lete alatt megy végbe: alíg jön magyar
földre Álmus, máris fia lesz a vezér,
Kövessük még, a meddig lehet a Bibor¬
ban született császári író nyomát.
Szembeötlő krónikáink bírája, aki egyben
kapítány ís (vagy dux, fejedelem) az egész
sereg felett igazságot tevő. Vajjon a bírói
tisztet viselő fejedelmek közt a gülász avagy
karkász nem felelhet-e meg ennek? Söt a
Névtelen országos bírájában Zoltán vezér
alatt, bár homályosabban, még mindig nem
az ősi hagyomány hangja található-e fel?
És az a sajátos jelenség, a mi a paran¬
csoláshoz szokott császárnak annyira fel¬
tünt: hogy a förzs nem engedelmeskedik
saját fejedelmének, nem tükröződik-e vissza
n ezek szerint a rosz¬
szul ítélő bírót (Kézai) és a kapitányokat
(Képes krónika) leteszik, a mikor akarják?
a krónikákban, mi
A község, a gyűlés uralkodik, az hatá¬
rozza meg az elfoglalandó területet, harczba
a nép nevében szállnak, a gyűlés szabja
ki az engedetlenre a büntetést, harczi válla¬
latokra az küld ki
mert a magyarok Géza.
vezér koráig magukat közösen kormányozva
így éltek kapítányaik, vezéreik alatt, kiket
időnként választottak, Vajjon nem mutat¬
ják-e mindezek az adatok a törzsek szö¬
vetséges uralmát, a melyet Konstantin ne¬
hány szóval jelzett?