Oldal 62 [62]
és gondolkodású,
válóan vitéz és az ily
fejedelemségre alkalmas férfiú. Meg is tet¬
ték aztán fejedelmöknek, a kozárok szokása
És törvénye szerint pajzsukra emelve őt.
Árpád fejedelemmé választását lényeges
forduló-pontnak tartja a biborpalástos író,
mert nyomatékkal, kér ízben is kiemeli, hogy
Árpád előtt a magyarok soha sem válasz¬
tottak fejedelmet, sem közülök valót, sem
idegent, Árpád után pedíg az író koráig az ő
nemzetségéből való volt mindig a fejedelem.
Az újabb politikai alakulás képéhez, a
mely már Konstantin korában rajzolódik
elénk, az egyes vonásokat munkájának el¬
szórt tételeiben találjuk meg. A törzsek
első vagy nagy-fejedelme Árpád nemzet¬
ségéből sorrend szerint való uralkodó ; van
azonban még kér más fejedelmök is, a
g a kik bírói
viselnek, ezeken kívül még mindegyik törzs¬
ász és a karkász, tisztet
nek meg van a maga fejedelme (archon),
A császári követ üzenetére is a magyarok
fejedelmei válaszolnak, A hivatalos levelek
a császári udvartól szintén a magyarok
fejedelmeihez czímezve kelnek. Megtudjuk
még aztis, hogy a gülász méltósága fölebb¬
való a karkászénál, melyet a harmadik
fejedelem visel.
A másik bizanczi író
Hadi taktikájában bármily fontos s részle¬
tes adatokat közöl is a magyar hadi szer¬
vezetre nézve, alkotmánytörténeti szempont¬
ból csak nehány, igaz, hogy éles tételt
nyujt, Bölcs Leó szerint a magyar nép,
mely sok törzsből van összeszerkesztve, a
mint kétszer is kifejezi, egyeduralom alatt
van (monarchoumenon) A népet, mely¬
nek bűnöseit főnökeik (archon) kegyetlen és
nehéz büntetésekkel lakoltatják, nem a sze¬
retet, hanem a félelem fékezi, s maga a
nép, minthogy sok törzsből áll, rokonaira
és az egymás iránti jó indulatra keveset
ád, Csata napjáig nemzetségek és törzsek
szerint elszéledten él, Leó fellemzéséből a
harczias erényeken kívül a mi szempon¬
tunkból különösen jelentős a nép független¬
ségének vagy szabadságának kiemelése
Az arab, illetőleg perzsa írók Ibn Roszteh
és Gurdézi vagy Gardézi egyező lei
sa a
így hang¬
zik: a nép nagyobbik, fő-királyának neve
magyarok politikai szervezetérő
(czime): Kende. Annak neve (czime), a ki
felettök tényleg uralkodik és az ügyeket
intézi: dsila, Minden magyar a dsila sza¬
vára hallgat s az ő, támadást, védelmet
és más ügyeket érdeklő parancsainak enge¬
delmeskedik
A hét törzshöz lakozik a kozároktól
elszakadt kabarok törzse; s így most már
mindössze nyolcz törzs van, a melyeknek
sorrendjét és nevét is megismerjük, Az első
a kabarok törzse, a második a Nyék (Neké),
a harmadik a Megyer (Megeré), a negye¬
dik a Kürt Gyarmat (Kurtugermat), az
ötödik a Tarján, a hatodik a Jenő (Genakh),
a hetedik a Kara (Karé), végül a nyolcza¬
dik a Kaza (Kaszé) törzs. A nyolcz törzs
pedíg nem engedelmeskedik saját fejedel¬
meinek, hanem szövetségők van a hábo¬
ÁRMILY kevés is az, különösen
szemben Konstantinnal, a mit Leó
leg¬
lényegesebb alkotmányjogi pontra vonat¬
kozik, a melyből az ősi politikai élet jelle¬
mond, mégis, minthogy a
gére nézve tájékozódhatunk: fontos a két
császár adatainak egybevetése, Ha Boles Leó
leírása Árpád idejére vonatkozik, úgy két¬
adatait:
rúkra nézve és a mely részt
azt teljes tanácscsal és törekvéssel megse¬
gitik, A kabarok törzse, melynek három
nemzetsége felett szintén egy fejedelem áll,
nem ok nélkül az első, mert az 6 köteles¬
ségük, hogy a háborúban elől járjanak a
törzsek közül.
Az újabb politikai életnek Konstantin
leírása szerint most már a megdöntött nagy¬
morva birodalom, a Duna, Tisza és mellék¬
folyói melletti föld a színtere.
Az
lenül megerősíti a K fanti
«a törzsek felett közös fejedelem (archon)
all» (Konstantin); sezért a sokfejű szittya
népek közt, a magyar, mint egyeduralom
alatt álló kiváliks (Leó). Az egy közös feje¬
delem mellett vannak a főnökök (archon),
a kik a büntetéseket osztogatják (Leó):
lelhetnek | Ak
ezek megf
(archon), a kiknek kiváló feladatuk a bírás¬
kodás. (Konstantin, )
Ha azonban Leó császár az Árpádot meg¬
a törzsek fej