Stranica 59 [59]
JERT FORDU¬
lunk szeretettel az
6si mult homályba
vesző képének el¬
mosódott vonásai
felé; miért áldoz¬
zuk a tudományos
utatás minden erejét szinte felismerhetet¬
len adattörmelékek értékelésére; miért köti
le annyi magyar tudós nemzedék figyelmét,
nem lohadó lelkesedését, kitartását az ősi
magyar politikai létezés kérdése? Mely va¬
rázs vonzza a legtisztábban látókat a meg¬
ismerhető századok fényes köréből el a
történelmi kezdet derengésébe, sötétségébe?
politikai létezést kell megmagyarázni. Ime,
a nagy rejtély, a melynek a megoldása ellen¬
állhatatlanul vonzza a tudósokat a születés
pillanatához. Itt kell folk
az okot, avagy az okok szoros lánczolatát,
mely a magyar jogfejlődést megindítja. A
költő feladata dícső éneket zengeni, a tudós
lelkesedését a felderített tények igazsága
táplálja.
Mielőtt azonban a honfoglaló magyarok
ősi politikai életét vágyó szemeinkkel lát¬
hatnók, a mi kiváncsiságunk a színes képek
helyett a száraz, holt anyaghoz fordul.
Honnan ismerjük legrégibb jogunkat, milyen
Hiszen a homályban annyi kisértés ejtheti
meg a legerősebbet is. Minő rejtett kincs
sóvárgása hozza lázba a hideg, mérlegelő
tudós lelkét? Hiszen a kincskereső útja
olyan fantasztikus, tévelygő, olyan messze
esik a tudós ösvényétől. Vajjon a tudós is,
mint a költő, a régi dicsőség színes képét
akarja-e megeleveníteni? Hiábavaló vállal¬
kozás: a tudós sziirke, hideg szineivel, raj¬
zának szabályos, pontos vonalaival soha
sem fog versenyezhetni a poétával.
Ezer éves állami életünk nagy ténye ki¬
ván megértést a tudóstól. Ezt a folytonos
45
forrásokra ez a főkér¬
dés, Feladatunk ugyan a források kutatá¬
sánál megkönnyebbül, hiszen a jog törté¬
netét kutatók a köztörténet megállapított,
kész eredményeit átvehetik. Ha nem is kell
nekünk itt a források hitelességét, ennek
fokát, rangsorát felderíteni, ha szigorúan
tarthatjuk ís magunkat azokhoz a forrá¬
sokhoz, a melyeknek hitelességében megvan
a megegyezés: mégis állást kell foglalnunk
ott, a hol már összeütköző vélemények te¬
rére jutunk.
A jogtörténésznek van a források meg¬
ítélésére külön mértéke: saját szempontja.