Ugrás a tartalomra
mobile

Heritázs

  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
vis_000001/0000

Árpád

  • Előnézet
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Összes oldal
467
Gyűjtemény
Magyar történelmi könyvek
vis_000001/0052
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 53 [53]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
vis_000001/0052

OCR

régi indogermán népek; mert hiszen a emosfoha atya» fogalom megvolta arra vall, hogy voltak gyermekkel vagy gyermekekkel megáldott özvegyasszonyok, a kik újra férjhez mentek; s ha azoknak szabad volt, bizonyára meg volt engedve a gyermekteleneknek is. 8 Kormányzás — C. genitus szerint (41) a magyarság hét törzsből állott. Fejedelmük régebben nem volt, de voltak «vajddik»; ezeken nyilván a förzsfoket kell érteni. A történetíró császárnak Porphyro azt a mondását, hogy a magyarok csohaük valót, sem idegent», nem nehéz összeegyez sem tettek meg fejedelmüknek sem tetni a nyomban rákövetkezővel, hogy «voltak azonban vajdáik, a kik között Levediasz volt az elsős (azaz «a fős vagy «a legfőbb). Nyilván úgy kell a dolgot érteni, hogy állandó fejedelmük nem volt, de mikor a törzsek támadásra vagy védezsfok valamelyikét vezérüknek lemre egyesültek, a tői közös fejüknek, ismerték el. A kazárok khaganj ölszólítására váAz említett méltóságnevek eredete teljesen ismeretlen, Az igazságszolgáltatás szavai közül a bíró és a bírság, a mely eredetileg ítéletet jelentett (a Halotti Beszédben bírságnap a, m. «iféletnap»), kétségkívül megvolt már a honfoglalás előtt, A tant török eredetű szó; a törvénynek a török töre, törű etőrvény, szokds» stb. jelentésű szóhoz való viszonya még nincsen tisztázva, s némelyek nem is török, hanem árja eredetűnek tartják. 9. Mall rint a régi magyarok i szerint pedig bálványimádók voltak.(43) Ez utóbbi ugyanabból a forrásból merített, a melyből a két előbbi, t. i, Dzsajháni kéziratából. Az előbbi két író megegyezéséből azt kell következtetnünk, hogy közös forrásukban, a mely nem maradt reánk, tiizimadoknak voltak mondva a magyarok, s nem tudni, honnan vette El-Bekri a bálványimádást, Meg kell azonban említenem, hogy a mit Dzsajháni a magyarokról és más népekről lasztottak maguknak legelőször állandó fejedelmet Árpád személyében, A fejedelem mellett továbbra is megmaradtak a törzsek fejei. Ezenki a jilász (qui (xapyás), a kik bírói tisztet viseltek. Ibn ül volt még kér főméltóság: ) és a kisebbrangú karchá Roszteh és Gardézi szerint,(42) a kik mind a ketten Dzsajháni kéziratából vették az adataikat, «fejedelmiiknek», efőkirályuknak», «nagyobbik királyuknaks kende volt a czime, S Ibn Ri teh hozzdteszi, hogy «annak a férfiúnak, a ki fölöttük uralkodik, a dzsila szavára hallgat s támadást és a czime dzsila, Minden magyar védelmet s egyéb ügyeket érdeklő parancsainak engedelmeskedik. Gardézi pedig azt mondja, hogy «a ki az ügyeket intézi, azt dz: ak nevezik.» Ez a dzsila nyilván azonos volt a Constantinus császár jila: zival, s e kér alakból nagy való írt, azt nem a maga tapasztalásából tudta, hanem különféle utazóktól hallotta, Ennélfogva az ő adatainak hitelessége nem egészen kétségtelen. A tűzímádást semmi esetre sem szabad úgy értenünk, mintha a régi magyarok a parszizmusnak, a Zoroaszter nevéhez fiiz6d6 dualisztikus valldsrendszernek a hívei lettek volna, Igaz, hogy a magyar nyelvben kétségtelen nyomai maradtak fénn az iráni műveltséghatásnak; de ezek a nyomok csak nagyon gyérek s nem egész ee A Ennélfog az iráni miiveltséghatdst nem tarthatjuk olyan erősnek, hogy föltehetnök egy val körökre kiterjedők lásrendszernek ezen az úton való átvételét. Lehetséges, hogy a mi ármányos szavunk alapszava a perzsa Áharman (későbbi Áhriman) átvétele, (44) de nem kell cInonE séggel azt lehet következtetni, hogy a méltóság neve igazában gyila volt. Történetíróink e szót gyulává modernizálták, s nem is lehetetlen, hogy némely Gyula helynevünkben ez a régi méltóságnév maradt fönn. körülbelül a későbbi nádor és országbíró hatalma volt egyesítve, 40 azt hogy ezt a szót mint a egonosz szellem» vallási fogalom nevét vették át, mert az is könnyen megtörténhetett, hogy mint szidó vagy káromkodó szó honosodott meg. Ez az átvétel — ha ugyan nem véletlen találkozással van dolgunk — egyáltalában nem szolgálhat annak a bizonyságául, hogy a régi magyarok a parszizmus hívei voltak.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1280 px
Kép magassága
1820 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
767.75 KB
Permalinkből jpg
vis_000001/0052.jpg
Permalinkből OCR
vis_000001/0052.ocr

Adatvédelem

  • Adatvédelmi szabályzat
  • Süti – Cookie kezelése

  • https://facebook.com/tripont

Oldalink

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kapcsolat

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh