Oldal 45 [45]
"Leginkább az arabokkal kereskednek.
Az a folyó, a mely a magyaroktól jobbra
csik, a szláv területtel határos s onnan a
kazarok tartományába folyik s az ezen két
folyamnál nagyobb. A magyarok tartománya
fás és tavakban bővelkedő. Földjük vizenyős.
A szlávok felett fenhatóságot gyakorolnak,
reájok szüntelenül terményadókat rónak ki
8 őket rabszolgi A magyarok
tűzimádók. A ghuzokat, szlávokat és oro¬
szokat meg-megrohanják s azoktól rabszol¬
gákat hoznak, kiket aztán a rumi (görög)
birodalom területére hurczolnak és ott el¬
adják. A magyarok bátrak, jó kinézésűek
és tekintélyesek. Ruházatjok színes selyem
szövetből készült, fegyverzetük ezüsttel be¬
vont, fényt kedvelők. Gyakran rontanak a
szlávokra. A magyaroktól a szlávokig tíz
napi járó föld van. Szláv földön van egy
város, melyet Danitetnek neveznek. A ma¬
gyaroknak oly ha
assigi szokásuk van,
mely szerint, midőn házasodnak, nászaján¬
dékot hoznak. A nő minősége s marhákban
álló vagyona szerint a nászajándék majd
több, majd kevesebb lehet; az ajándékot
elhozván, a hajlék (illetőleg sátor) előtt le¬
telepednek. A leány atyja a vőlegény atyját
házába vi
zeti, s a mije van menyétbőrökben,
nyusztprémekben, evetbőrökben, ezoboly¬
en, (neki) megmutatja, tíz prémes ruha
ékében, (a melyeket aztán) egy sz
ért
őnyegbe
göngyöl (?) s a vőlegény atyjának lovára
tha kiséri. Ezután
minden, a nászajándékhoz tartozó tárgyat
köt, s őt emígyen házá
számba kell venni, a mely ajándék marhá¬
ból, pénzből és bútorokból áll. Mind (ezt)
neki küldi a vőlegény. Ezek befeje:
ik.
zésével
a leányt a házba hoz;
A szlávok.
«A besenyők és szlávok közt tíz napi
volság van, de járt út nincs, források
onban bőven vannal
; mindenütt sűrű
). A szláv tartomány lapályos
erdőkkel borított. Legtöbben az er¬
dőkben laknak. Szőllőhelyeik s gabonájuk
nincsen. Vannak faedényekből álló állvá¬
nyaik és azokban igen sok mézök van;
megesik, hogy egy méhkaptárból ötven,
hatvan, sőt száz men nevű mérték súlyú
méz kerül ki. Disznóikat pásztorolják s ép
úgy vannak disznójaik, mint juhnyájaik.
Ha valaki meghal közülük, elégetik; ha
feleségeik halnak meg, úgy a feleségnek
kezét s arczát tk
ssel megsebesitik, A mikor
a halottat megégetik, következő nap ismét
eljönnek, az (égés helyéről) hamvat visznek
s azt egy edénybe teszik s egy magaslaton
helyezik el, s a halál után egy évre. . »