OCR Output

nak, szamojédeknek, voguloknak és osztjá¬
koknak. (21)

Szólhatnék még azokról a mondákról és
énekekről, a melyek egyik-másik finnugor
nép harczias korának emlékét fönntartották;
de azt hiszem, ennyi is elég annak a bi¬
zonyságául, hogy a finnugor fajból is tel¬
tek ki vitéz harczosok, s így a mi honfog¬
laló eleink harcziassága nem olyan tulaj¬
donság, a mely őket nyelvrokonaiktól el¬
választaná,

Hogy az cállamalkotó szelleme «csak oly
intézmények, erkölcsök és fjokások kifolyása
lehet, melyek egy kóbor életmódot folytató,
állattenyésztő és a pusztán lakó társada¬
lomban gydkereznek», az egyenesen erre az
alkalomra kovácsolt axióma, a melyet nem
ismer semmiféle államkeletkezési elmélet; a
turkománokra és a kirgizekre való hivat¬
pedig

annak, hogy ezek valamikor államor alapi¬

kozás nagyon szerencsétlen, mert
tottak volna, semmi nyoma sincs a törté¬
nelemben. A kezdetleges fokon álló népek¬
nél is van valamiféle társadalmi fzervezet:
vannak vezetők, parancsolók, igazságtevők,
és vannak alárendeltek, engedelmeskedők.
A mely nép a maga erejénél és a körül¬
mények kedvező alakulásánál fogva meg
tudja tartani a szabadságát, azaz nem jut
más népnek az uralma alá, annál idő jár¬
tával a kezdetlegesebb társadalmi szerve¬
zetből kifejlődhetik az állami szervezet; de
nem az a rejtelmes, ködös sállamalkotó
szellem, fejleszti ki, hanem a körülmények
kényszere, Ez emeli a főemberek valamelyi¬
bbi fölé
vezérévé,

két a

teszi az egész nép fejévé,

uralkodójává, Ennek az els
lett főembernek és utódainak a tehetségén,
erélyén s ismét a körülmények alakulásán
fordul meg a zsenge állami szervezet sorsa:
főnnállása vagy megdélése. A török népek
nagy sokasága között akadt egynéhány, a
mely államot alapított, De hát miért nem
alapított a többi is, ha már az sállam¬
alkotó szellems annyira velejár a nomád
élet intézményeivel, erkölcseivel és szoká¬
saival? S ha a sok förök nép közül csak
egynéhánynak sikerült eljutnia az dllam¬
alapitasig, mig a többi mind más népek
uralma alá került: mi csodálni való van
azon, hogy a sokkal kisebb számú finn¬

ugor népek közül csak egy vált kí mint
államalkotó? Ha a mi eleink államalapítása
a török cállamalkotó szelleme műve volna,
akkor ennek a nyelvben is volna nyoma,
a hogy nyoma van sok egyébnek; de egész

SZETT ÚS ay mas

nincsen egy
gyar állami méltóság vagy tisztség neve,
a mely török eredetű volna,

A harmadik erősség az, hogy török
eredetűek és csak a törökből magyarázha¬
tók a legrégibb megmaradt magyar nevek,
mint Árpád, Zoltán, Gejza és mások, (22)
Erre mindenekelőtt a következőket kell meg¬
jegyeznem. A régi magyar nemzetség-, sze¬
mély- és méltóságneveket Constantinus Por¬

phyrogenitus és a keleti írók, továbbá d
mi krónikásaink tartották fönn. Azok az
írók, a kik e neveket akár közvetlen, akár
közvetett hallomás után írhatták le, idege¬
nek voltak. Mármost gondoljunk csak arra,
hogy mivé válik a magyar szó olyan ide¬
gen ember halló és beszél
a szó egyik-másik hangjának hallásához és
kiejtéséhez nincsen hozzászokva! Ez egy.
A másik meg az, hogy a görög írás a mi

szervében, a ki

nyelvünk több hangjának jelölésére képte-.
len, a keleti íróknál előforduló méltóság¬
nevek olvasása pedig az arab írás termé¬
szeténél fogva bizonytalan, A latinbetűs
magyar írás a mi régi krónikásaink korá¬
ban tudvalevőleg még nem volt annyira
kifejlődve,
külön betűvel

hogy minden magyar hangot
tudtak volna leírni, ennél¬
fogva a náluk előforduló személynevek ol¬
vasása is jórészt bizonytalan, Mindezt össze¬
véve arra az eredményre jutunk, hogy a
reánk írásban maradt nevekből csak igen
nagy óvatossággal szabad — ha ugyan egy¬
általában lehetséges — egykori viselőik nem¬
zetiségére következtetni.

Hogy azok a nevek acsak a törökből
magyardzhaték», az nem áll, Maga Mái
béry mondja, hogy «itt az értelmezési kí¬
sérletnél a török-tatár nyelvanyag már nem
mindig elegendő, mert a nevek közül egy¬
néhánynak olyan kezdőhangja (I, n, f) van,
a mely a török-tatár nyelvekben szokatlan,
ss az illető szók a törökből tényleg ki nem
magyarázhatók. (23)

De ha csakugyan törökök volnának is azok
a nevek egytől-egyig, szabad volna-e ebből