Page 34 [34]
múlik ~ vog, mul- | nyal ~
nyal-, vog. (-nt képzővel) nyalent-,
ziirj, votj- nyul-, md. nolá- | nyel ~ vot}.
nyél-, osztj. nyél-, vog. (-j képzővel) nyelej-,
Ip. nyíllé-, cser. nél-, f. niélé-, niél- | nyújt
~ vot. nujt- [öl ~ vog. el- | reped ~ f.
répée- | süt ~ vog. | szel ~ vog. szil-,
cser, sél-| sztir ~ cser, sur-|tanit (egykor :
tanocht) ~ cser, tunákt- | tár ~ cser, 1
aférs a nép nyelvében) ~ vot).
«megtélt» | tud ~ votj.
vol-t) ~ oszfj.
votj. val
8, Tulajdonsag, mennyiség, Fél ~ vog.
cser, pél | hosszú ~ vog, chasze |
könnyű ~ vog. kinne, osztj. kéné | lapos ~
eleg ~ osztj. | mély ~
ily, osztj, mél | nyers ~ vog.
a magyar szó -s-e kép;
Z gyn, gyenge» | sovány
| tele ~ vog. til,
ony ~ zürj.
helyzet, irány. AI (alatt, -ól, -á)
lá álá | el vog; el (pl
nyatt ~ vog.
2 sa oszi, kétré | közén
~ osztj. . szél | hozzá
(egykor: chozjá ~ Ip.
néjka (pl. néjká mánnát nekimenni) [túl
~ osztj.
~ vog. túl sonnans | kinn, kint ~ vog.
kwen, kwent.
10. Névmasok. En ~ vog. em | mi (sze¬
mélynévmás) ~ Ip. ziirj. votj. mi, f. mé,
cser, me | tés zürj, tél ti ~ Ip. zürj. votj.
cser. fej i,
|. votj- kin
Ip. mi, f mi-.
11, Különféle. Agyar~ vot). vad:
~ osztj. dlom, vog. dlém | -e (kérdő szó) ~
mén-e)» em-e «én-e)»
ének af. éni <hang» (a magyar szó ¬
képző) | fedél ~ vog, pentil | fészek (vő. a
Halotti Beszédben feze, olv. fészé «fészke»)
~ f. pésze (a magyar szó
cser, ij | gyalog ~ f. (az egyik nyelvjaras¬
ban) gyálguojn, md. jalgo | had ~ vog.
osztj, chant | kebel ~ vog. képél «ruha
ja képző)
elejes | küszöb ~ votj. kuszip <kéz> | lélek
osztj. lil
képző) | lyuk ~ cser, luk «gomblyuk> | méz.
~ vog, lel, (a magyar szó
; vö. m, mézect) |
im | odu ~ md, undo «odvas¬
sag» |
Sv ~ Ip. öve] szarv ~ f. szarvi |
szer («sor, rend, méd> a régi nyelvben és
a nép nyelvében) ~ vog. szér «méd» | szó
(vő. szava-k) ~ vog, szau, szaw, osztj. szaw |
~ vog. | vaj ~ md.
vog. váj «zsiradék», f. voj | zaj ~ vog.
Azt hiszem, hogy a bemutatott eqyezések
minden elfogulatlan olvasót meggydzhettek
arról, hogy a magyar nyelvnek finnugor
volta nem holmi agyrém, hanem kétségte¬
len tény.
Ha pedíg a magyar a finnugor nyelv¬
családnak tagja, akkor nem tartozhatik más
nyelvcsaládba, tehát a török-tatárba sem.
Ez egészen világos dolog, Hogy egy fél¬
századdal ezelőtt török-tatár nyelvnek vagy
a török-tatár és a finnugor nyelvcsalád
összekötő lánczgemének tarthatták, annak
az a magyarázata, hogy abban a korban
a finnugor nyelveket még nagyon kevéssé
ismerték. De most már, mikor ezeket a
nyelveket eléggé ismerjük, mikor meg van
írva a magyar és a többi finnugor nyelv
összehasonlító szótára s a finnugor nyelvek
összehasonlító alaktana, a magyar nyelv¬
nek Sk-tatdr voltát csak az vitathatja, a
ki a tényeket nem akarja tudomásul venni.
Hiszen a magyar nyelvet tömérdek sok szál
köti a finnugor nyelvcsaládhoz, és viszont
a török-tatár nyelvesaládtól akkora köz
választja el, hogy azt áthidalni teljes lehe¬
tetlenség. Itten nincs ferem arra, s nem is
volna helyénvaló, hogy kimufassam, milyen
semmisek azok a nyelvi argumentumok,
a melyekkel a magyar nyelvet a török-tatár
nyelvcsaládhoz vagy legalább hozzá is akar¬
ták csatolni.
akarok kiemelni. A hangtan terén nagyon
fontos az, hogy a mostani török-tatár nyel¬
Csupán néhány mozzanatot;
vek tanúsága szerint ezen nyelvcsaladban
eredetileg nem volt a favak elején |, r, n
és v hang, mig a magyarban és a többi
finnugor nyelvben meglehetős számmal for¬
dulnak elő ilyen kezdetű eredeti szavak, s
ezeknek a tanúbizonysága szerint e kezdő¬