Stranica 33 [33]
ragja azonos a Halotti Beszéd isemuc (olv.
ésemök) szavának személyragjával.
Vizen vogul nyelven vitén, s a votj, kusz¬
pin eki
A vogulban kit pále a. m. két felé, és elt a.
m. előtt; a mi hosszatt szavunk mássa cha¬
te. a küszöbön alaki megfelelője.
it <hosszdban, mentében; a ketten, hár¬
man-t pedig a vogul így mondja: kiten,
chúrmén.
A rokon nyelvek fiavai közül azok szok¬
tak közösek és ennélfogva egyezők lenni,
a melyek ősrégi fogalmakat neveznek meg
vagy fejeznek ki, Ilyenek: a számnevek, az
emberi fest vészeineke a ezető ipa
a természeti és
nevei, a Ireitafages cselekvéseket "kifejező
igék stb. Ezek legtöbbnyire eredetiek, mig
ellenben az előbbrehaladott műveltség szavai
többnyire jövevényszók vagy új képzések
és összetételek.
A magyar szavakkal egyező rokon szavak
közül fogalomcsoportok szerint rendezve íme
bemutatok egy csomót.
1. Szamnevek. A vogul számnevek 2—8-ig
m, nyéle, et, chat,
szét, nyol | húsz ~ vog. osztj, chúsz | őt¬
na vog, chatpén
2. Az emberi test. Fő ~ f. pé | haj ~ vog.
chaj cüstöks | szem ~ oszfj.
szem | fül ~ osztj, pél, vog, pily, ziirj. votj.
Ip. pély | iny ~ f- in | fog ~ vog. ponk
nyelv ~ vog. nyelm | torok ~ vog, tor (a
ja képző) | hón-alj ~ zürj.
m-ul | kéz ~ f. keszi
magyar szó
(kere
két, cser, Ip. kit | mell~cser, mél | szív ~
lép ~ cser,
lép | vér ~ votj, vér, f. véri, vér-, ziirj. vir
, vog, két, osztj.
vog. szím | máj
ér ~ osztj. jér.
3. A család, Arya ~ cser,
osztj. né, vog. né | fi (fiú) ~ zürj. votj. pi |
ip, ipa ~ osztj vog, apa, f. áppi | vő ~
f- vevii | meny ~ mény, vog. meny, f.
minie (vő. m, menye-m) | árva ~ f. orpo.
4. A természet, a) Ej ~ osztj. éj, Ip. éj |
hó (eredetileg a, m. <hold») ~ md, kou, f.
sötét ~ vog. (a megfelelő alapszé mas
képzőkkel) szetém «esti szürkület, sötét,
setep- esötétednis | tél ~ vog, tél, cser. tél
tavasz ~ ziirj, tuvisz,
b) Felhő ~ cser, pél, f. pilvi | víz ~ vog.
5 vő. m. vize-t) |
tó, osztj. tou, tow (vő, m. fou [a régi nyelv¬
ben] és tava-k) | jó (<folys» a régi nyelvben)
ju, vog. já | hab ~ vog. khap | kő
~ votj, kő, cser, kü, osztj. kéu, vog. keu, f.
| ólom ~ vog. wélém
ezüst ~ ziirj. Éziszj. é
e) Fa ~ vog. pa | gyökér ~ vog, jékwér
tösf. tiivi (vő, m, töve-t) | kéreg (a régi iro¬
dalomban és a nép nyelvében kér is előfor¬
kér | eper ~
vog. epre | tapló ~ vog. tápléch,
d) Ló =a lo, lú, osztj. Iau | eb ~ vog.
epp, osztj. émp | nyuszt ~ vog. nyochsz |
Tee ~ cser, sülő | hal a md, kal,
dul) ~ vog. osztj, kér, cser,
lúd ~ vog. lunt | lepke (a nyelvjárásokban
lepe ís) ~ vog. lépeeh | féreg ~ vog. périk |
ó ~ osztj. khálöve | nyil
cv wolf, nyil, Ip. nyill, vog. nyel | ostor ~
ostér | nyél ~ vog. nél, nel | ár ~ f
5, m. ara-m)
- | fon ~ md,
pond (vő. m, fono-k), Ip. ponné-, vog. vot.
7. Cselekvés, történés, Ad ~ f. anda-,
- (vö. m, ado-k, ada-kozik) | ás
| dug ef. tungé-,
tunké-, md, tongo- (vő, m, dugo-m) | ég ~
S ejt ~ vog. ájt- | él ~ cser,
f. dle-, (vö. m. éle-k) | emik («szopile a régi
nyelvben) ~ osztj. em-, f. imé- | fal ~ f
pala <falat» | fázik ~ osztj. pát- «fagy> |
fed ~ vog. pent- | fél ~ vog. pél-, pil- | fú
(vő. fiivock) ~ vog. púw-, cser, pu-, md.
puva- | hag ~ vog. khángh- | hagy ~ osztj.
chaj- | hajlik ~ vog. chojlal- <hajladozni> |
(meg-)hal ~ osztj, chal-, vog. chal- | hall ~
vog, khal:
it ~ vog.
- | húny ~ osztj. chony-, vog.
chony-, khuny-, ziirj. kuny- | jő (vő. jövő-k)
~ vog, jöu, osztj. jöw- | jut ~ f. joutu- | kap
~ votj. kab- | kel, kél ~ vog.
Heil ace
kél. | köt ~ vog, köt- | lep
~ vog. lep-, lép- | les ~ vog.