Ugrás a tartalomra
mobile

Heritázs

  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
vis_000001/0000

Árpád

  • Előnézet
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Összes oldal
467
Gyűjtemény
Magyar történelmi könyvek
vis_000001/0029
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 30 [30]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
vis_000001/0029

OCR

vetve találjuk, A XIX. század elején a kettőhöz harmadikul Mik kozott s mind az «Antiquitates»-ben, mind csatla az «Elaboratior Grammatica»-ban félhasználta a magyar szavak és nyelvtani alakok megmagyarázására a finnugor nyelvek adafait, Ezután hosszú szünet következett, a melyet a Horvát István-féle romantikus ískola délibábos nyelvéfkedése töltött be. A harminczas évek végén indult el Reguly Antal az ő hosszú és sok fáradsággal, sok járó északi a; hét évig tartózkodott Orofországban és tömérdek finnugor nyelvanyagot jegyzett össze, A századnak a derekán kezdte meg alapvető munkálkodását az összehasonlító nyelvtudomány terén Hunfalvy Pál, s azóta nem szűnetel e téren a munka, Hunfalvyhoz csakhamar Budenz József is csatlakozott, Szívvel-lélekkel ráadta magát az ú n ural-altaji és később majdnem teljesen a Óriási munkásságot fejtett ki; harmincznégy éven finnugor nyelvek. tanulmányára, ar szakadati I dolgozott, írt ér y : és végre munkássága betetőzéséül megírta ótárakat, közölt szövegeket, két főmunkáját: a «Magyar-ugor összehasonlító szótárs-t és «Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanás-t, S a mi (szintén igen nagy érdeme: iskolát alapított, új nyelvéB-nemzedéket nevelt, a mely aztán folytatta az ő munkálkodását. De nemcsak mi nálunk, hanem a külföldön is serényen folyt a munka a finnugor nyelvészet terén a mult század második felében és foly ma is, Finn, észt, dán, svéd, norvég, német és orosz tudósok vállvetve dolgoztak és dolgoznak a finnugor nyelvtudomány elébbrevitelén, És a míg ekkép hazánkbeli és külföldi komoly, lelkiismeretes tudós férfiak nyugodtan építik tovább a megkezdett épületet, a melynek alapja az ő meggyőződésük — tehát a hozzáértők meggyőződése — szerint olyan erős, hogy soha meg nem rendülhet: nem különös dolog-e az, hogy mi nálunk a hozzá nem értők ki vannak, a kik ezen épület mintha valami tudományos dívat volna, a mely majd idejét fogja múlni, mint minden más divat? Vannak óvatos írók, a kik nyelvünk eredetéről szólva konstatálják, hogy a nyelvtudósok egy része finnugor nyelvnek tartja a magyart, de el nem mulasztják hozzátenni, hogy mások szerint a török-tatár nyelvcsaládba tartozik, Vannak kevésbbé óvatosak, a kik semmibe sem veszik a efinnugor elméletets és egyenesen török-tatár eredetűnek mondják a magyar nyelvet. Sét olyanok is akadnak, a kik a mi nyelvünket a mongollal, a tamullal, a kabarddal, a sumirral és Isten tudja még miféle nyelvekkel rokonítják, mert hiszen a papiros türelmes, és a laikus közönség szivesen elhisz mindent, csak a finnugor rokonságot nem. Hogy mi az oka ennek az igazságtól való húzódozásnak, azt kimondtak már nem egyszer, Semmi egyéb, mint a gyermekes nemzeti hiúság, a mely már jó Barcsay Ál a követke: ójuk nemzetünket, ki Lappóniából hur unknak a tolla alá adta szavakat: «Sajnovics jármától czolja nyelvünkets, s a mely a

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1280 px
Kép magassága
1820 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
748.45 KB
Permalinkből jpg
vis_000001/0029.jpg
Permalinkből OCR
vis_000001/0029.ocr

Adatvédelem

  • Adatvédelmi szabályzat
  • Süti – Cookie kezelése

  • https://facebook.com/tripont

Oldalink

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kapcsolat

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh