Stranica 88 [88]
OCR
ae ARRAY RNS DSONONKDSESZSENÖSÖSÉN RAEN Pan Hogyan készülnek a térbeli felvételek? A mai technológiai képes arra, hogy fényképek alapján leképezze a teret. Csak viszonyítási pontokra van szükség, és több szögből kell lefotózni a tárgyat. Utána bonyolult algoritmusokkal meg lehet határozni a tárgy méreteit és a felületi struktúráját is. Régebben ez csak lézerrel ment, ma már fényképezőgépekkel is, sőt így ráadásul a részletek és színek is látszanak a tárgy felszínén. Nemrégiben egy üvegszoborról készítettünk 3D-felvételt. Annyira lenyűgözően új perspektívából mutatta be a tárgyat, hogy végül a 3D-felvételt is kiállították a szobor mellett a Műcsarnokban. Tehát hadd összegezzem: a digitális anyag érdekes és áttekinthető prezentálása éppúgy a digitalizalas része, mint a fotózás vagy szkennelés. Így van? Igen, hiszen minden az információ hozzáférhetőségén múlik. Egy jó digitalizalasi rendszer profi elektronikus könyvtárban végződik. Persze már jópár éve léteznek elektronikus könyvtárak, de a legtöbbjük nem tartalmazza magukat a dokumentumokat, csak a címeket. Vagy nem lehet teljeskörűen keresni a szövegekben. A digitalizalas legkorszerűbb technológiája viszont lehetővé teszi a karakterfelismerést — azaz a befotózott könyvoldalakat nem képként, hanem szövegként is kezeli. Ez a grafikus tartalmakon található betűkre és számokra is vonatkozik. Gondoljunk pl. a képaláírásokra vagy a műszaki rajzok felirataira. A teljes tartalomban való, szövegalapú keresés segítségével olyan összefüggések is felismerhetőek az egyes dokumentumok között, amelyekre addig nem is gondoltunk. Különösen most, hogy a legmodernebb keresők már szinonimákra és ragozott alakokra is keresnek. Ez nagyon hatékonnyá teszi a digitalizált tartalmak kutatását, csoportosítását, elemzését. Pillanatok alatt lehet szűrni a releváns tartalmakat, és könnyen át lehet tekinteni őket. És persze azok a metaadatok se vesznek el, amelyeket a klasszikus könyvtári feldolgozáskor gyűjtöttek össze az egyes könyvekhez. Mennyire akut módon van szükség a digitalizálásra? Nem volna érdemes várni, amíg a technológia még fejlettebb lesz? Vannak olyan műtárgyak, amelyek rövidtávon pusztulásra vannak ítélve. Például a szabadtéren lévő, időjárásnak kitett szobrok és plasztikák, és mindenekelőtt a filmek és fényképek. Ma még élvezhetőek a korai fényképnegatívok, többnyire 86 - TRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN - 2017 / 1. még rajtuk van az információ, még ha a hordozóanyag kopott, repedezett is. Ezek a hibák a digitalizálás során nagyon jól javíthatók. De a romlás nem megállítható, gondoljunk például az üvegnegatívokra, amelyeken mindmáig zajlanak a vegyi folyamatok, pusztítva a képet. A 19. századi fényképeket most azonnal digitalizálni kellene, sőt a 20. század első harmadát is, mert biztosan tönkre fognak menni. Ráadásul a digitalizálás költsége alacsonyabb, mint az eredeti képek körültekintő őrzése, állagmegóvása — bár természetesen a kiemelkedő, értékes képeket minden áron meg kell őrizni eredetiben is, mondjuk egy Kossuth-dagerrotípiát. De ha mar’a fotográfiáról beszélünk: ma még él a fotósoknak az a generációja, amely a fényképezés nagy korszakában szocializálódott. Akik még ,látták Lenint", vagyis Robert Capát vagy André Kertészt. Magyarország a fotózás élvonalában volt nemzetközi szinten, gondoljunk csak Keleti Évára, Balla Demeterre, Féner Tamásra, Eifert Jánosra... és még hányan vannak életben a nagyok közül! Ki kéne használni, hogy még el tudják mesélni az egyes képek történetét, például azt, hogy kik láthatóak rajtuk. Ha Keleti Éva hatalmas archívumának csak egytizedét digitalizálná valaki, és Éva személyesen kommentárokkal látná el a képeket, majd az információkat hozzákapcsolnánk a fotókhoz, az kiemelkedően értékes anyaga lehetne a színháztörténetnek. És hátradőlhetnénk, hogy hagytunk valamit az utókorra ebből az időszakból. Az átlagembernek mit ad a tömeges digitalizálás? Közvetlenül és áttételesen is élvezheti a tudásmegosztást. Sokan panaszolják, hogy az interneten mennyi megbízhatatlan információ terjeng. A digitalizált anyagok közzétételével megnő az értelmes információ mennyisége, és otthonról (vagy akár a villamosról) böngészve a kultúra legnagyszerűbb és hiteles értékeivel találkozhat az ember. Ráadásul erősen vizuális formában, ami a legtöbb ember számára könnyebben befogadható, mint a szöveges tartalmak. A világ megismerhetőbbé válik. A mostani tinédzserek számára már evidensen az internet az első számú információforrás. A tudásvágyukat ki kell szolgálni, a jövő érdekében is.
