Page 43 [43]
Milyen sorozaton dolgozol jelenleg?
Jelenleg egy szupertitkos sorozaton dolgozom, ezért nem is
mondhatok róla semmit sem. De tényleg!
Van olyan képed vagy sorozatod, amit végül nem publikál¬
tál a személyes kötődés miatt?
Inkább olyan volt, hogy nem publikáltam valamit, mert nem
sikerült elég jól. Azt látom, hogy tökre felgyorsultak az emberek,
minden évben újabb anyaggal kell kijönni. Ez kár, mert sok a
gyenge anyag, nem érdemes ilyen tempóban dolgozni, és nem is
kell mindent kirakni, csak azért, mert megcsináltuk.
Készülőben van egy könyved. Tudnál pár szót mondani a
könyvről és a tartalmáról?
Tizenegy évvel ezelőtt csináltam a Szólj anyádnak, hozzon pénzt!
című anyagomat. Azóta nem csináltam olyan anyagot, amire rá
lehetne mondani, hogy egy portré az országról.
Ez most újra ezzel a szándékkal készült, több mint három éven
keresztül jártam különböző nyilvános eseményekre, hogy egy sajá¬
tos tematika mentén rajzoljam meg az ország jelenkori portréját.
Azért nyilvános eseményeken, mert ezeken még kvázi szabadon
lehet fényképezni. vállalom, hogy ez egy sajátos értelmezése a
fényképezés korlátozásának, de azért közben az is igaz, hogy ma
Magyarországon az utcai fényképezés be van tiltva. A könyv címe
az, hogy Kösz, jól!, amely értelemszerűen egy válasz, egy válasz
arra, hogy hogy vagy Magyarország. A könyvet a Capa Center
adja ki, kevés példánnyal jön ki - 350 magyar, 350 angol - örülök,
hogy egy szakmai intézmény áll mögötte.
Szerinted mitől sikeres egy fotóriporter a 21. században?
A telefonnal való fotózás világában meddig tartja meg
tisztségét a fotóriporteri szakma?
Arra, hogy mitől sikeres egy fotóriporter, egyre nehezebb egyszer¬
re használható és általános válaszokat adni. Nem is teszek rá kísér¬
letet. Ha a saját példámat veszem, akkor azt látom, hogy egyéni
választ adtam a kérdésre, mondjuk az még a 20. században volt.
Én nem tartok attól, hogy a mobillal fotózás még nagyobb
hatással lesz a riportfotóra, mint eddig. Tök jó, hogy a technikai
eszközök ilyen fejlettek lettek, de attól, hogy valami hozzáférhető,
még nem jelenti azt, hogy értékelhető eredményre is jutnak vele.
Szinte mindenhol elhangzott már, hogy ahol profi munkára van
igény, oda nem tudnak az amatőrök benyomulni, csak azért, mert
olcsók, és az ingyen képek is teljesen kiszámíthatatlanok. Nem
lehet csak ezekre támaszkodva dolgozni. Vannak lapok, ahonnan
kirúgták a fotósokat, rosszabbul is néznek ki. A legismertebb ezek
közül a Chicago Sun Times. Egy szakma röhög a címlapjaikon, de
nekik ez mégis jobb így, gazdaságosabb, vagy akármi, biztosan
lesznek is még ilyenek. De az is igaz, hogy ha valaki ott van egy
hírkép közelében, és meg is csinálja, azzal nem lehet versenyezni,
csak a helyszínen. Persze ha egy hivatásos van ott, szebb, érté¬
kelhetőbb képet kaphatunk, azokból nagyobb eséllyel is lesznek
emlékezetesebb képek. Szóval az jó, hogy az amatőr hírképeket
egyre jobb minőségben kaphatják meg a lapok, juthatnak el a
nagyobb közönséghez.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
A szupertitkos projektemmel elvagyok még egy ideig. Szerintem
annyira, hogy még minimum egy évem van arra, hogy elkezdjek
gondolkodni, mi lesz a következő. Egyébként meg bízom abban,
hogy az, hogy meddig dolgozom a sajtóban, teljesen a saját
döntésem lehet.
2016 / 2. -— TRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN - 41