Néha előkerült még a filmes, de egyre kevesebb idő lett arra, hogy
megvárjuk a labort, meg nekiálljunk szkennelgetni.
Mestereim, példaképeim a szó klasszikus értelmében nem
voltak, nem is lehettek, egyszerűen erre sem volt időm. Persze
időnként beszéltem másokkal, mutogattam a képeimet, de
az mindennél meghatározóbb volt, hogy minden nap élesben
dolgoztam, és ha borzasztóan gyenge lett, az is megjelent. Nekem
ez a nyomás volt az egyik inspiráció. A másik meg az, hogy az
Írók Boltjába jártam albumokat nézegetni. Nehéz elképzelni, de
az akkori internet még nem volt egy túl vizuális, kicsik voltak a
képek, és alig akadt olyan ember az internetes arcok közül, akit
a vizualitás érdekelt volna, pedig sejtették, hogy ez majd egyszer
még nagyon fontos lesz.
Hogy kell elképzelni egy átlagos napod/heted?
Mióta rovatvezető vagyok, eléggé a napi rutin szerint mennek a
dolgok. Napindító értekezletek, Fortepan, Nagyképek. A szer¬
kesztést is nagyon megszerettem. Végül is egész nap képeket
nézek, azokon gondolkodom, és mindig találok valamit, ami
inspirál.
40 - IRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN - 2016 / 2.
A fotóriporteri tevékenységed mellett autonóm és do¬
kumentarista sorozataid vannak. Ezzel a kvázi szubjektív
dokumentarizmussal, amit képviselsz, sajátos látásmódod¬
ban elevenítesz fel egy-egy szubkultúrát, habitust. Ezek
részedről valamilyen problémának a felvetései, vagy pedig
abszolút megfigyelőként vagy jelen?
Vagy fordítva. Ezzel kezdődött az egész. A fotóriporteri munka
hatással volt rám, a dokumentum felé fordította a figyelmemet.
Megszerettem azt, ahogy a képeken emberekkel, szereplőkkel
lehet dolgozni. A valóságból válogatok, de egyre inkább úgy
szeretném csinálni, hogy az egész fikciónak tűnjön. Nem tudom,
hogyan nevezzük, amit csinálok, ha a szabályokat nézzük, akkor
ez sima dokumentarizmus. Persze pont ezért is nagyon sok prob¬
léma, amit felvetek, igazából a szabályok
körül forog, a téma pedig csak apropó. Természetesen szó
sincs róla, hogy egy véletlen felvetés lenne, nagyon is kell, hogy
passzoljanak. Nem hiszek abban, hogy ez az egész műfaj lehetne
nem szubjektív.
És igen, megfigyelőként is vagyok jelen. Nem találom ki teljesen
a projektjeimet, szeretem, ha a készítés közbeni tanulságokat
beemelhetem, hathatnak a projekt végkimenetelére, vagy akár je¬
lentősen befolyásolhatják az egészet. Mindegyikre volt már példa.