Stranica 42 [42]
OCR
Bemutatnád ezt a sajátos technikát, ami a képeidre jellemző? Az itt bemutatott portfólióm alkotásai a kísérleti fotográfia területéről az úgynevezett másolt fényképek (régies magyar neve a fotómontázs) közé sorolható. Én ezt "világteremtő" nem esztétikai értékítéleti kategóriaként - fotográfiának, képalkotásnak hívom, ami alatt azt értem, hogy olyan valóság jön létre, ami előtte nem létezett. Szokták fotós körökben ezt "manipulált" képnek nevezni, ez nem túl szerencsés, mert félrevezető lehet, ,sunyiság, ügyeskedés" felhangja van. Ha szakmailag belegondolunk, minden fénykép "manipulált", hiszen nem robot készíti, ha többen elmegyünk egy fotósétára, ketten sem ugyanazt fotózzuk, nem ugyanazzal a gyújtótávolsággal, blendével, világítással, élességgel, képtávolsággal, nézőponttal stb. Ez mind-mind manipuláció. Ezek a fotóművészet klasszikus eszközei (melyeket a jó fotós a mai napig alkalmaz minden felvételénél) és ezekből az eszközökből nagyon sok van. Ezt sokszorozza tovább a modern digitális számítógépes technológia. Ezek az alkotások általában nagyon lassan készülnek, van, hogy több hónapig (nyilván nem egyfolytában) dolgozom egy képpel, előfordul, hogy pl: 50-60 kép is összekerül egy műre. A képalkotás folyamata már a fényképezés előtt megkezdődik. Az alapkoncepcióhoz igazodva - miszerint egy színes alapképre kerülnek rá a monokróm formamotívumok készülnek el az úgynevezett alapképek a fotósétáimon. Ezért mindig magammal viszek egy minimum nyolc megapixeles (a kiállítási printek 60-100cm között vannak, ezért kell a nagy pixelszám) ultrakompakt gépet, amin tízszeres zoom van. A nehezebben fényképezhet6 alapképekhez, illetve a műteremben készülő formamotívumokhoz 10 megapixeles DSRL gépet és fix objektíveket használok. Az évek alatt így létrejön egy több ezres képarchívum, mely a valóság egy-egy általam kiválasztott sajátos részletét ábrázolja. A következő lépés a montázskészítés, ami manapság számítógépen történik. Képnéző programokkal kiválasztom az alapképeket és a formaképeket, hol egyik, hol másik adja meg az alapját a munka elkezdésének. A kiválasztott képek másolatai egy mappába kerülnek, képszerkesztő programmal előkészítem a montázselemeket (szint, gamma, kontraszt, perspektíva, korrekció). Ha ezeken túl vagyunk, következik az összemásolás, sok-sok réteggel. A kiindulási kép folyamatosan alakul, az új rétegek új képtereket újabb asszociációkat teremtenek. A véglegesítés heteket hónapokat átfoghat, többször nekifogok egy-egy képnek és ha már véglegesnek gondolom, akkor elteszem két hétre. Rá sem nézek (ez alatt az idő alatt sikerül érzelmileg elszakadni a képtől), ha két hét után is kibírja a zsűri-szemüvegemet, akkor az utolsó lépésben print készül belőle és a közönség elé kerül. Dióhéjban ennyi. Sokat utazol? El már a fejedben egy álom utazás? Hová szeretnél eljutni, ahol még nem jártál? Fiatalabb . koromban többet utaztam. A művészetnek köszönhetően elég sok helyre eljutottam, de ma már megterhel az utazás, évente 2-3 útnál többet nem szívesen vállalok. Kedvencem Velence, oda és a tengerpartra még vissza kell jutnom, Párizs és Prága rajta van a listámon. Nem voltam Amerikában és a távol-keleten (a képeim szerencsére eljutottak kiállításokra, bemutatókra), ezekre a helyekre még jó lenne eljutni, de ha nem fér bele ebbe az életbe, nem fogok kétségbe esni. Potyó Imre honlapja: http://www.rekasiattila.webleg.hu i Min dolgozol jelenleg? Jelenleg azon, hogy a párhuzamosan futó kiállítási projektjeim közül az eddig kevésbé publikáltak is a nyilvánosság elé kerülhessenek. Tavaly ünnepeltem pályakezdésem huszadik, életem negyvenedik jubileumát, szeretném a húsz éves munkám gyümölcseit, illő módon bemutatni. Persze ez pénzkérdés, támogatókat folyamatosan keresek.
