Page 102 [102]
8
MI LESZ A JÖVŐ
FORMÁTUMA?
Jae =e
Úgy tűnik, hogy a gyártók és a memoédriakartya¬
szervezetek végre megállapodtak az uj professzionális
kártyaszabványról. Az ősi Compact Flash, a leváltásával
próbálkozó Cfast és az utóbbi években felkapott XQD
helyett a CFexpress lesz a nyerő.
Az utóbbi néhány évben sajátos állapot jellemezte a
profi memóriakártyák piacát. A több, mint 25 éves múltra
visszatekintő, mára már jócskán elavult Compact Flash
alkalmazását a gyártók már igyekeztek elkerülni, így
felső kategóriás gépeikbe a profik által nem kedvelt SD
kártyahelyeket építették be, vagy letették a voksukat a két
versengő új formátum egyike mellett. A CFast-ról és az
XGD-ról azonban nem lehetett tudni, hogy melyikük lesz a
jövő formátuma, így ez a lépés mindenképp kockázatos volt.
Nos, a verseny eldőlt, egy harmadik, a CFexpress győzött ¬
egy kis csavarral.
A múlt öröksége
A Compact Flash mindenképp az eddigi legsikeresebb
formátum, az 50 apró érintkezővel rendelkező párhuzamos
adatátviteli rendszer egy eredetileg 1990-ben bemutatott
ősrégi szabványa épül. Időközben továbbfejlesztették,
de még így is magán hordozza eredendő gyengeségeit.
Leváltása már régóta napirenden van, de az iparág szereplői
mindenképp el akarták kerülni azt, ami az 1990-es években
az amatőr memóriakártyákkal történt. (Akkoriban szinte
minden gyártó saját formátumot alkalmazott, és hat-nyolc
különböző, egymással nem kompatibilis tárolóeszköz volt
a piacon.) A konszenzus hiánya azonban újra meghozta a
külön utas megoldásokat.
A CF eszközök szabványosítását végző szervezet (CF
Association) kidolgozta a saját megoldását, ez lett a CFast.
A számítógépes merevlemezek csatolójára (SATA) épülő
interfész modern megoldást kínált, de a régi CF-ekhez
hasonló nagyobb fizikai méret nem mindenkinek tetszett. A
CFast leginkább a videós világban kezdett terjedni, a nagy
fotós gyártók közül pedig a Canon és a Hasselblad tette le
a voksát mellette. Többek között a Hasselblad H6D-100C,
a Canon C700, a Canon EOS 1D X II, és néhány Blackmagic
modell készült CFast aljzattal.
2010-ben, alig egy évvel az első CFast kártyák megjelenése
után a Sony, a SanDisk és a Nikon előállt egy konkurens
formátummal, az XGD-vel.Szerintük az ő modernebb
csatolófelületük (PCI Express) jobban megfelel a profi
fotósok és videósok igényeinek. Ebben volt is valami,
ugyanis a CFast útját egyengető CF Association azonnal
beemelte az XQD-t is az általa támogatott és menedzselt
formátumok közé. A Sony természetesen az XQD-t kezdte
alkalmazni saját profi videókameráiban, a Nikon pedig 2012¬
ben a D4-be mar CF mellett egy XQD aljzatot is beépített.
Megindult tehát a mini-formátumharc a két megoldást
támogató gyártók között.
SONY PR GRADE
> aele) 1 Nee
R:440 wes =
G W:400 nes
(uss) 256ce
A technológiai előny azonban az XQD irányába mutatott. A PCI
Express alapú adatátviteli busz bizonyult életképesebbnek,
a szabványosítással foglalkozó CF Association pedig ennek
megfelelően lépett tovább, és 2016-ban bejelentette a
CFexpress formátumot. Ez műszakilag az XQD által is
alkalmazott PCI Express csatolófelületre épül, de annak az
újabb, gyorsabb, 3.0-as változatára. A teljes béke érdekében az
XGD mellett voksoló gyártók eszközei egy firmwarefrissítéssel
kompatibilissé tehetők a CFexpress kártyákkal, mint ahogy az
XQD kártyák is használhatók lesznek a CFexpress aljzatokban.
A CFexpress igy már egyértelműen jobb választás, mint a
CFast, így jogosan pályázhat a jövő profi kártyaformátuma
címre. Érdemes megvizsgálni közelebbről is.
A CFexpress
Sok profi azért nem szereti az SD kártyákat mert kicsik,
törékenyek és könnyen elvesznek a szett-taskaban. Az XQD
és a vele azonos mechanikai kialakítású CFexpress kártyák
ezzel szemben nagyobbak, vastagabbak és masszívabbak,
ráadásul készíthetők fémburkolattal is. Bár az első XQD
kártyák mechanikai kialakításával kapcsolatban merültek
azért fel problémák, úgy tűnik, hogy ezek mára megoldódtak.
Az igazi fejlődést azonban a PCI Express 3.0 nevű
csatolófelület jelenti, amelynek a jelenlegi, a CFexpress 1.0¬
ás szabványban leírt változata 1970 MB/s elvi adatátviteli
sebességet biztosít. Ez több mint négyszerese a legjobb
SD kártyákkal vagy a CFast kártyákkal elvileg elérhetőnek.
Ráadásul, egyenes továbblépési lehetőséget kínál a nyolc
átviteli csatornát alkalmazó PCI Express 3.0 x8 adatbusz felé,
amelynek elvi adatátviteli sebessége az elképesztő 7880
MB/s-os is elérheti.
Persze, maga a rendszer elméleti sebessége nem jelenti
automatikusan azt, hogy egy-egy adott kártya is ilyen gyorsan
képes majd működni. Ezt az alkalmazott memóriachipek és
vezérlők sebessége határozza meg. Az első kereskedelmi
termékek egyelőre bizonyítják az új szabvány kiemelkedő
lehetőségeit. A 2018 tavaszán bejelentett Belkin 1 TB-os
kapacitású CFexpress kártyák ugyanis minimum 1000 MB/s
írási és minimum 1400 MB/s olvasási sebességet garantálnak,
ami jelentősen meghaladja a legjobb SD hordozók 200-250
MB/s körüli képességét.
Mostanra azok a gyártók is a váltás mellett döntöttek,
amelyek eddig kitartottak a CF mellett, például a PhaseOne
új 1Q4 hátfalai mar XQD (és SD) aljzattal érkeznek. Az első
CFexpress kártyák kereskedelmi megjelenése 2018. utolsó
negyedévében várható. Természetesen, addig nem érdemes
ilyetvásárolni, amígakameragyártóknemadjákkieszközeikhez
azt a firmwarefrissítést, amely az XQD aljzatokat CFexpress
kompatibilissé teszi. A 2019-es profi kameramodellekben
azonban már várhatóan olyan kartyahelyekkel találkozhatunk,
amelyek már gyári állapotukban is képesek fogadni az XQD és
a CFexpress hordozókat egyaránt.
e
|
e