Page 142 [142]
Apám kereskedő, majd
anyagbeszerző és kony¬
hafőnök egy útépítő vál¬
lalatnál az ,átkosban",
1956-os disszidálása után
sofőr, szaloncukor-készítő,
végül vízvezeték szerelő
Kanadában, ám szaba¬
didejében verselő férfi
Anyám kitűnő érettségivel,
szakvizsgával áruházi
eladó, gép- és gyorsíró,
raktáros, szorgalmáról,
munkabírásáról, végtelen
emberszeretetéről,
valamint naivságáról híres
1972-ben rendezték meg első
önálló kiállításomat, amelyet
150 követett.
A Vallomások a Tiszáról
Szolnokon került bemutatásra,
amelyet Pozsgai Imre nyitott
meg.
kizáróan szüleim érdeme, — ahogyan mostanság, a szponzori
világban szoktuk mondani — nélkülük én sem születtem volna
meg, a rám osztott, vagy magam választott szerepeket sem jól,
sem rosszul nem játszhattam volna el, az a néhány fénykép,
diaporáma, szakcikk nem készülhetett volna el. Szüleimnek —
nemrég elhunyt apám kereskedő, majd anyagbeszerző és
konyhafőnök volt egy útépítő vállalatnál az ,átkosban", 1956-os
disszidálása után sofőr, szaloncukor-készítő, végül vízvezeték
A bika jegyében születtem, aszerint élek, majd halok is talán.
Szakmámban a fotográfia megszállottjaként (fotóművészként,
fotóriporterként, fényképészként, tánc-, természet-, akt-, reklám-,
alkalmazott fotósként, fényíróként, diaporámásként, kiállítás-ren¬
dezőként, fesztivál- és program-organizátorként, valamint szak¬
íróként, előadóként, tanárként) tartanak számon, és munkáim
elkészültét, amelyek közül néhányat műveknek is lehet nevezni,
születésemnek köszönhetek. Ez pedig minden kétséget