Amikor fényképezünk, el vagyunk foglalva a technikával: gép, objektív,
blende, zársebesség, fókusztávolság, mifene, csupa unalmas dolgok,
amelyek mind az alkotói hevületetet, fantáziánkat zavarják. mie)cerelelalic
persze a szinekkel is, hiszen tudjuk, milyen hatassal lehetnek a kép
szemlélőjére. Asszociatív hatásuk részben fiziológiai alapon történik
(nideg-meleg szinérzet), részben közmegegyezéses Fy aianlere)elaaren ela]
alapul (tapasztalatfelidézes, illetve tanulás). A fekete csak a fehérrel
szemben fekete (fény hiányában csak sötétszürkét látunk, a fehér
egyidejű — szimultán — jelenléte eredményezi a fekete érzetet). Esztétikai
szempontból azonban a fekete-fehér kép a valóságos színek absztrak¬
ciója, az eredeti spektrum tónusokban, vagy kontraszthatásban való
megjelenése révén jelentőségteljes , stílusteremtő" eszköz lehet, amelyet
én magam is szívesen alkalmazok.
Deataile című képem fényképezésénél bizonyos , szabályokat" rúgtam
fel: a Canon EOS 300D beállításait manual módra váltottam, és
tudatosan, vagy véletlenül , alálőttem" az expoziciot, ,atallitva” ezzel a
szinek pszichikai hatasat. Ha filmanyagra dolgozom, a nagyitas
bizonyara gydtrédést jelentett volna. A digitális kamera CMOS érzékelő¬
je azonban olyan gazdag szin- és tonusvisszaadasra volt képes, ami¬