Stranica 428 [428]
Romániának a behozatala 492 millió márkát, a kivitele pedig 560-at tett ki, addig a más
négy balkáni állam együttesen is csak 420 milliónyi behozatalt és 373 milliónyi kivitelt
mutat ki. A Románia és Magyarország között fennforgó árucserét tehát igen nagy
arányban gyarapíthatná e forgalom akadályainak a vámok félretolásával való meg¬
szüntetése s ezzel a román forgalomnak túlnyomó mértékben Magyarországba való
terelése.
Ám ha Románia adott állapotai alapján teszi kívánatossá a vele való szövetkezésünk
keresését, Bulgária viszont fejlődési tempójának — külkereskedelmi forgalma legna¬
gyobb mérvű emelkedésében gazdaságilag is mutatkozó — kitartó gyorsaságával a
jövőre jogosít fel nagyobb reményekre. A Szerbiát, Dalmáciát és Fiumét is magábaöle¬
lő Délszlávia egyedüli utunk lesz az Adriához. Amellett — nemzetiségi érdekeltségen
kívül — főleg ama fontos földrajzi helyzeténél fogva bír kiváló jelentőséggel, hogy
bírja a Vardar-, különösen a felső Vardar-völgyet, a Közép-Balkán stratégiai kulcsát
(Rigómező!) és a Szalonikibe vezető legjobb útvonalat.
Görögország mérsékeltövi országainknak a meleg délszaki és keleti országokkal való
kereskedői összekapcsolásában töltene be egy ránézve is, miránknézve is előnyös sze¬
repet.
Mostanában a földgolyónak minden népe sorsdöntő órákat él; minden eddigi fejlődés¬
formával ellentétes, azzal az új világkorszakot jelentő különbséggel, hogy amíg eddig a
nagyobb népek saját előnyeik szerint döntöttek a kis népek sorsa felett ez utóbbiak
rovására, most minden legkisebb nép saját maga dönt önsorsa felett legjobb belátása
szerint.
Vajjon e helyzetben a magyar nemzet (melynek emberirtó feudális és kapitalista arisz¬
tokráciája szuronyra, bitóra, börtönre és lelkiismeretvásárra támaszkodott, iszonyú
osztályönzése a nemzetiségek dühét még inkább maga ellen ingerelte, mint a magyar
munkásosztályét), vájjon a magyar nemzet számíthat-e legalább a történelmi határain
belül függetlenülő nemzetiségek biztos államszövetségi csatlakozására! Ám, ha a nem¬
zetiségek államjogi állásának megváltozásával párhuzamosan nem válhatna a magyar
nemzetre is véglegessé az alkotmány és közgazdasági rendszer teljes demokratizálása,
akkor valóban hiú ábránd lenne a volt nemzetiségek bármi szövetkezési hajlandóságá¬
ról álmodozni. Maga a nemzet jövendő kormányzására hivatott nép azonban (a va¬
gyontalan munkások, a 99,1 percentnyi kis- és törpebirtokos a 0,9 percent közép- és
nagybirtokossal szemben, valamint az osztályuralomban nem érdekelt értelmiségi,
iparos és kereskedő osztály) mitsem vétett a nemzetiségek ellen haragjuk kihívására.
Másfelől a magyar nemzetnek az őt környező kis népekénél erősebb kultúrája, sűrűbb
közlekedési hálózata, nagyobb tőkebősége, barátságos érzülete, virágzóbb művészete
mind egy-egy vonzerő az újonnan alakuló államok szövetkezésére, avégett, hogy im¬
már függetlenülő művelődésüket a gazdagabb magyar műveltségből megtermékenyít¬
sék. Ily céllal az államszövetségi egyesülés megtörténhetik a volt nemzetiségek min¬
den erkölcsi kisebbülése nélkül. Mert ha ők az idősebb testvérnemzet nagyobb erejétől
428