Oldal 408 [408]
A kisebbségi (népcsoporti) közösség és a nemzeti közösség szabadságigénye között nem
tehetünk különbséget anélkül, hogy ezzel ne tennénk egyúttal a térség stabilitását is kér¬
désessé. Az a nemzetkoncepció, amit az etnikai intolerancia jellemez, ami ellene van az
önrendelkezési elv érvényesítésének, s ami a nemzetet mindenáron egy országhatár kere¬
tei közé kívánja szorítani, hiába deklarálja a jogokat, a kisebbségi (népcsoporti) problé¬
mát nem oldja meg, hanem kizárja a megoldásra váró kérdések sorából. A jugoszláviai
helyzet ismeretében fölösleges bizonygatnunk, hogy ez milyen következményekkel jár.
Egyenrangú partnerek racionális párbeszéde nélkül nem képzelhető el a válság áthida¬
lása és a térség stabilizálódása. A vajdasági magyarság régen eljutott a politikai öntu¬
datosodásnak arra a szintjére, ami alkalmassá teszi erre a párbeszédre. Ezzel összhang¬
ban a VMDK leg-fontosabb politikai törekvése az, hogy az itt élő magyarság kollektív
jogainak érvényt szerezzen, hogy a személyi levő önkormányzat létrehozásával a szerb
néppel való partneri viszonyt az alkotmány rögzítse.
Ahhoz, hogy a partneri viszony létrejöjjön, hogy racionális párbeszédre sor kerülhes¬
sen, a szerb politika irányadó köreinek le kell mondaniuk a nemzeti szuverenitás dokt¬
rinajanak kizárólagos értelmezéséről. Arról, hogy az állam kizárólag a többségi nép
szuverenitását jeleníti meg, s ebből kifolyólag minden önrendelkezési törekvést más
nemzetek és nemzeti kisebbségek (népcsoportok) részéről nemzeti szuverenitása elleni
merényletként fogjon fel. Ez a kizárólagosság nem teszi lehetővé a számbeli kisebbsé¬
geknek az önrendelkezést, fenyegetően lép fel minden ilyen igénnyel szemben. A fe¬
nyegetés, a represszió miatt a számbeli kisebbségek korlátozni kényszerülnek szabad¬
ságigényüket, emancipálódási törekvéseiket: el kell fogadniuk, hogy másodrendű pol¬
gárok a többségi néppel szemben.
Mélységes meggyőződésünk, hogy egy demokratikus Szerbiának olyan alapelveken kell
nyugodnia, amely a számbeli kisebbségek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy tör¬
vényes keretek között önmaguk dönthessenek róla, milyen státust kívánnak, hogyan tud¬
ják nyelvi kultúrájukat, nemzeti önazonosságukat legjobban megőrizni és ápolni.
Mivel a Szerb Köztársaságnak számottevő érdeke főződik a kisebbségek (népcsopor¬
tok) politikai státusának rendezéséhez, hisszük azt, hogy az előterjesztett személyi ön¬
kormányzat, amely az itt élő magyarság kollektív jogainak, közösségi jogalanyiságá¬
nak elismerésén nyugszik, támogatásra talál a törvényhozó testület részéről.
A MAGYAR AUTONÓM KÖRZET
Társulási megállapodás a különleges státusú községek között
Általános rendelkezések
1.§ A területileg összetartozó, különleges státussal rendelkező magyar többségű közsé¬
gek az elsődleges hatáskörükbe tartozó tevékenységek hathatósabb ellátása, valamint a
408