Oldal 401 [401]
Memorandum a Szerb Köztársaságban
élő magyarok önkormányzatáról
Az 1974-es jugoszláv alkotmány széles körű önállóságot biztosított a Vajdaságnak és
Koszovónak, amely azonban csak szűk másfél évtizedig állt fenn. Az 1990-ben megala¬
kult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) zászlajára tűzte az auto¬
nómia visszaállítását," és az 1992. április 25-én tartott kanizsai közgyűlésén elfogadta
a vajdasági magyar autonómiáról szóló tervezetét. A jogszabály-tervezet kimondta a
vajdasági magyarok igényét önrendelkezési joguk elismerésére, az önrendelkezéshez
való jogot a magyar népcsoport természetes közösségi jogának tekintette, ugyanakkor
világosan jelezte, hogy nem kérdőjelezi meg Szerbia állami szuverenitását." A doku¬
mentum alapjául az 1991 októberében napvilágot látott hágai Jugoszlávia-béketerv
szövege, közismertebb nevén a Carrington-dokumentum? szolgált, melynek értelmében
a kisebbségeket mint önálló politikai szubjektumokat, kollektív jogok illetik meg.
A közgyűlést megelőzően Milosevic elnök fogadta a VMDK küldöttségét, aki a feszült
politikai légkörben biztosította a közgyűlés zavartalanságát. A koncepció azonban nem
valósult meg, s azt újabb autonómia-tervezetek követték 1995 márciusában, majd 2008
márciusában." A vajdasági tartományi képviselőház 2008 szeptemberében szavazta
meg a tartomány statútumát, amelyet a szerb parlament 2009 novemberében fogadott
el — evvel alakult meg hosszas küzdelem után a Vajdaság Autonóm Tartomány.
Időközben Jugoszlávia széthullásával az államszövetség Szerbiára és Montenegróra
zsugorodott. Majd miután Montenegró is önálló állammá vált, a szerb képviselőház
2009-ben hozta meg — az egyébként 2002 óta szándékolt — a nemzeti kisebbségek taná¬
csairól szóló törvényt, amely lehetőséget biztosított a Magyar Nemzeti Tanács
(Hayuonannu caeem malhapcke HauuonajHe matoune), azaz a vajdasági magyarság
kisebbségi önkormányzati szervének létrehozására. Az MNT elvileg a nyelvhasználat,
az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösség
érdekeit. A szűkre szabott törvényi keretek eddig is formálissá tették tevékenységét, s az
újabb hatáskörök elvonása után a magyar nemzeti közösség szempontjából gyakorlati¬
lag elvesztette érdekvédelmi szerepét.
Ebből a szempontból érdektelen, hogy a vajdasági tartományi képviselőház 2008
szeptemberében megszavazta a tartomány statútumát, amelyet a szerb parlament 2009
novemberében elfogadott — és evvel hosszas küzdelem után megalakult a Vajdaság
Autonóm Tartomány.
401