Oldal 396 [396]
tési arányszám játszott elsődleges szerepet. Ez azzal függ össze, hogy ezeket a falvakat
többségében, vagy teljes egészében a hagyományosan magas termékenységű romák
lakják." Jelenleg Baranya megye három fent említett kistérségének tíz általános iskolá¬
jában (Baranyajenő, Mindszentgodisa, Vásárosdombó, Bogádmindszent, Drávafok,
Magyarmecske, Vajszló, Dencsháza, Kétújfalu, Somogyapáti) haladja meg a cigány
tanulók aránya a 40%-ot.'”
Pécsett a lakóhelyi szegregáció elsősorban azokban a városrészekben jelentkezett a
legerőteljesebben, amelyekben korábban az ipar jelenléte határozta meg a településrész
szerkezetét, a népesség összetételét és a lakókörnyezet minőségét (pl. Pécsbányatelep,
Pécsszabolcs, Vasas, Somogy), illetve a belváros és a belváros-közeli városrészek
(Budai és Szigeti külváros) azon lakóterületein, ahol évtizedeken keresztül elmaradt az
elöregedett lakásállomány és az infrastruktúra felújítása. Már az 1980-as évek elején a
társadalmi leépülés jelei mutatkoztak az első pécsi lakótelepen, Meszesen, ahol az on¬
nan kiköltöző bányászok helyére folyamatosan szegényebb családokat helyezett el az
akkori Városi Tanács Lakásügyi Osztálya, az 1980-as évek végétől pedig a különböző
problémák (bűnözés, drogfogyasztás, alkoholizmus, fiatalkori devianciák, családok
elszegényedése stb.) halmozódásáról számoltak be az akkor legmodernebb pécsi lakó¬
telep (Kertváros) egyes körzeteinek esetében az ott működő Nevelési Központ család¬
gondozó és szociális munkásai. A rendszerváltás utáni lakás- és ingatlanpiaci folyama¬
396