Stranica 395 [395]
OCR
elkülönülésének újabb formái alakultak ki a munkanélküliségtől leginkább sújtott kisfalvakban és városi negyedekben. Egyre inkább tapasztalható Baranya megyében is, hogy a tartós munkanélküliség által érintett társadalmi csoportok térbeli koncentrációja már nem csupán egy-egy településre, vagy településrészre terjed ki, hanem a válság sújtotta területeken belül — a gettósodó falvak mellett — megjelentek, illetve kialakulóban vannak a több településből álló gettósodó térségek is. A munka eltűnésével az itt élő családok esetében sokszor már több generációra kiterjedő munkanélküliségről beszélhetünk, és úgy tűnik, hogy a leginkább szegregált városi és falusi lakóterületek hosszabb időn keresztül a társadalmi problémák konzerválódásának és a társadalmi kiközösítettségnek lesznek tartós színterei. (2002-ben és 2003-ban 97 településről 300 gyermek került állami gondozásba Baranya megyében, 31,6%-uk Pécsről, 22,3%-uk viszont 36 olyan, 1000 fő alatti kistelepülésről, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladta a 30%-ot.'°) Egy, a KSH Pécsi Igazgatósága által 2007-ben készített tanulmány szerint Baranya megyében összesen 64 olyan község található, amelyben 1990 és 2007 között 5%-ot meghaladó mértékű népességgyarapodást regisztráltak. Ezeknek a községeknek egy része a pécsi agglomerációhoz tartozik és a lakosság számának növekedésében a Pécsről történő kiköltözés játszott fontos szerepet. Több település viszont a megyeszékhelytől távolabb fekvő, három leghátrányosabb helyzetű kistérségében (sellyei, sásdi és szigetvári) található. Itt a népesség növekedésének oka elsősorban a természetes szaporodas volt, amelyben — az átlagosnál alacsonyabb halandóság mellett — a magas szüle395
