Stranica 395 [395]
elkülönülésének újabb formái alakultak ki a munkanélküliségtől leginkább sújtott kis¬
falvakban és városi negyedekben. Egyre inkább tapasztalható Baranya megyében is,
hogy a tartós munkanélküliség által érintett társadalmi csoportok térbeli koncentrációja
már nem csupán egy-egy településre, vagy településrészre terjed ki, hanem a válság
sújtotta területeken belül — a gettósodó falvak mellett — megjelentek, illetve kialakuló¬
ban vannak a több településből álló gettósodó térségek is. A munka eltűnésével az itt
élő családok esetében sokszor már több generációra kiterjedő munkanélküliségről be¬
szélhetünk, és úgy tűnik, hogy a leginkább szegregált városi és falusi lakóterületek
hosszabb időn keresztül a társadalmi problémák konzerválódásának és a társadalmi
kiközösítettségnek lesznek tartós színterei. (2002-ben és 2003-ban 97 településről 300
gyermek került állami gondozásba Baranya megyében, 31,6%-uk Pécsről, 22,3%-uk
viszont 36 olyan, 1000 fő alatti kistelepülésről, ahol a munkanélküliségi ráta megha¬
ladta a 30%-ot.'°)
Egy, a KSH Pécsi Igazgatósága által 2007-ben készített tanulmány szerint Baranya
megyében összesen 64 olyan község található, amelyben 1990 és 2007 között 5%-ot
meghaladó mértékű népességgyarapodást regisztráltak. Ezeknek a községeknek egy
része a pécsi agglomerációhoz tartozik és a lakosság számának növekedésében a Pécs¬
ről történő kiköltözés játszott fontos szerepet. Több település viszont a megyeszékhely¬
től távolabb fekvő, három leghátrányosabb helyzetű kistérségében (sellyei, sásdi és
szigetvári) található. Itt a népesség növekedésének oka elsősorban a természetes szapo¬
rodas volt, amelyben — az átlagosnál alacsonyabb halandóság mellett — a magas szüle¬
395