Stranica 394 [394]
OCR
korábban is rosszabb helyzetben levő déli, nyugati és északnyugati aprófalvas térségeit érintette leginkább, ahol a munkaerőpiacról történő kirekesztődés és a szegénység gyakran az alapvető szolgáltatások hiányával, rossz közlekedéssel, az alacsony színvonalú oktatással, a fejletlen infrastruktúrával, az egészségtelen lakáskörülményekkel is párosul. (A megye közlekedési infrastruktúrájának állapotát, egyes településeinek, térségeinek nehezebb megközelíthetőségét mutatja, hogy míg Magyarország lakosságának 19,4%-a él a közúti megközelítést illetően ún. periférikus településeken, addig Baranya megye lakosságának 28,1%-a.'! Ezeket a területeket nem csupán a tőke és a hazai fejlesztési források, de az ezredforduló után Magyarországra érkező európai uniós támogatások is elkerülték eddig. A gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező kistelepülések és lakossági csoportok folyamatosan alulmaradnak a források megszerzéséért folyó versenyben, s a jelenlegi uniós szabályzók és elosztási rendszer sem kedveznek a legkiszolgáltatottabb csoportoknak és a legszegényebb településeknek. 2002 és 2005 között a megye kilenc kistérségébe érkező uniós támogatásokból a legkedvezőtlenebb helyzetben levő sellyei kistérség 3,4%-ban részesedett a PHARE, 6,08%-ban az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 0,9%-ban az Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GVOP), 0,4%-ban a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és 13,3%-ban a Regionális Operatív Program (ROP) keretében nyújtott támogatásokból."? 2004 és 2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében biztosított európai uniós források esetében a fejletlenségéhez képest jelentősen alultámogatott kistérségek között szerepelt az ipari leépítések által különösen érintett területek egyike, a komlói kistérség." (Az uniós támogatások elosztásának baranyai tapasztalatai is azt vetítik elő, hogy egyes támogatások — pl. a HEFOP, vagy a GVOP — nem csökkentik, hanem inkább növelik a kistérségek fejlettsége közötti különbségeket.) Lakás- és életkörülmények Baranya megye lakásállományát tekintve legelőnyösebb lakásviszonyok a pécsi és a komlói kistérséget jellemzik. Az előbbiben a lakások 68%-a, az utóbbiban 59%-a minden komforttal ellátott, és ebben a két kistérségben a legalacsonyabb (8%, illetve 9%) a komfort nélküli és szükséglakások együttes aránya. A kedvező helyzet Pécs környékén elsősorban a megyeszékhely több tízezer lakást magában foglaló lakótelepeivel, a komlói kistérségben pedig a központban, az egykori bányászvárosban létrehozott panellakások viszonylag nagy számával magyarázható. (A lakásállomány polarizálódását mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben ugyanakkor a megye városai közül Komlón és Pécsett volt a legerőteljesebb a rossz minőségű városi lakásokban élő, legrosszabb szociális helyzetben levő lakossági csoportok területi koncentrációja.) A legkevesebb összkomfortos lakás (22%) a sellyei kistérségben található, ugyanitt a komfort nélküli és a szükséglakások aránya közel 3799." Az 1980-as évekre Baranya megyében is sikerült felszámolni a cigánytelepeket. Az életkörülmények romlásával azonban a legszegényebb társadalmi csoportok térbeli 394
