Stranica 394 [394]
korábban is rosszabb helyzetben levő déli, nyugati és északnyugati aprófalvas térségeit
érintette leginkább, ahol a munkaerőpiacról történő kirekesztődés és a szegénység
gyakran az alapvető szolgáltatások hiányával, rossz közlekedéssel, az alacsony színvo¬
nalú oktatással, a fejletlen infrastruktúrával, az egészségtelen lakáskörülményekkel is
párosul. (A megye közlekedési infrastruktúrájának állapotát, egyes településeinek,
térségeinek nehezebb megközelíthetőségét mutatja, hogy míg Magyarország lakossá¬
gának 19,4%-a él a közúti megközelítést illetően ún. periférikus településeken, addig
Baranya megye lakosságának 28,1%-a.'!
Ezeket a területeket nem csupán a tőke és a hazai fejlesztési források, de az ezredfor¬
duló után Magyarországra érkező európai uniós támogatások is elkerülték eddig. A
gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező kistelepülések és lakossági csoportok
folyamatosan alulmaradnak a források megszerzéséért folyó versenyben, s a jelenlegi
uniós szabályzók és elosztási rendszer sem kedveznek a legkiszolgáltatottabb csopor¬
toknak és a legszegényebb településeknek. 2002 és 2005 között a megye kilenc kistér¬
ségébe érkező uniós támogatásokból a legkedvezőtlenebb helyzetben levő sellyei kis¬
térség 3,4%-ban részesedett a PHARE, 6,08%-ban az Agrár- és Vidékfejlesztési Ope¬
ratív Program (AVOP), 0,9%-ban az Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GVOP),
0,4%-ban a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és 13,3%-ban a
Regionális Operatív Program (ROP) keretében nyújtott támogatásokból."? 2004 és
2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében biztosított európai uniós for¬
rások esetében a fejletlenségéhez képest jelentősen alultámogatott kistérségek között
szerepelt az ipari leépítések által különösen érintett területek egyike, a komlói kistér¬
ség." (Az uniós támogatások elosztásának baranyai tapasztalatai is azt vetítik elő, hogy
egyes támogatások — pl. a HEFOP, vagy a GVOP — nem csökkentik, hanem inkább
növelik a kistérségek fejlettsége közötti különbségeket.)
Lakás- és életkörülmények
Baranya megye lakásállományát tekintve legelőnyösebb lakásviszonyok a pécsi és a
komlói kistérséget jellemzik. Az előbbiben a lakások 68%-a, az utóbbiban 59%-a min¬
den komforttal ellátott, és ebben a két kistérségben a legalacsonyabb (8%, illetve 9%) a
komfort nélküli és szükséglakások együttes aránya. A kedvező helyzet Pécs környékén
elsősorban a megyeszékhely több tízezer lakást magában foglaló lakótelepeivel, a
komlói kistérségben pedig a központban, az egykori bányászvárosban létrehozott pa¬
nellakások viszonylag nagy számával magyarázható. (A lakásállomány polarizálódását
mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben ugyanakkor a megye városai közül Komlón és
Pécsett volt a legerőteljesebb a rossz minőségű városi lakásokban élő, legrosszabb
szociális helyzetben levő lakossági csoportok területi koncentrációja.) A legkevesebb
összkomfortos lakás (22%) a sellyei kistérségben található, ugyanitt a komfort nélküli
és a szükséglakások aránya közel 3799."
Az 1980-as évekre Baranya megyében is sikerült felszámolni a cigánytelepeket. Az
életkörülmények romlásával azonban a legszegényebb társadalmi csoportok térbeli
394