Oldal 393 [393]
részesült nyugdíjban, járadékban, illetve rendszeres nyugdíjszerű ellátásban, köztük
azok is, akik az 1990-es években a munkaerőpiacról kiszorulva menekültek — más le¬
hetőség híján — rokkant nyugdíjazásba. 1997 után a munkanélküliek számának csökke¬
nése Baranya megyében sem járt együtt az aktív korban levő lakosság foglalkoztatási
helyzetének javulásával.
Baranya megye ipari teljesítménye az 1990-es évek közepétől az ezredfordulóig ta¬
pasztalható viszonylagos javulás ellenére sem fejlődött az országos értékhez hasonló
mértékben. A bruttó hazai termék (GDP) országon belüli részaránya 2000 után is csak
3% körül mozgott. Az egy lakosra jutó GDP összege 2000-ben az országos átlag
76,1%-a, 2004-ben pedig 74,2%-a volt.
A 2008-ban kibontakozó gazdasági világválság következményeképpen a munkanélkü¬
liség növekedésének mértéke Baranya megyében újra megközelítette az 1990-es évek
első felében mért értékeket. (2008 áprilisa és 2009 áprilisa között a nyilvántartott mun¬
kanélküliek száma közel 6000 fővel, 28,8%-kal, a munkanélküliségi ráta 8,3590-ról
10,68%-ra növekedett. A munkanélküliségi mutató 2007 júliusában 82, 2009 júniusá¬
ban már 141 településen haladta meg a 30%-ot.)
A gazdaság és a foglalkoztatás területén bekövetkezett változások nagy kihívást jelen¬
tettek az 1990 őszén megválasztott helyi önkormányzatoknak, különösen a szociális
problémák kezelése tekintetében. Az 1980-as években a megye településein a külön¬
böző szociális segélyben részesülők száma évenként 12-16 ezer fő körül mozgott,
1990-ben azonban már megközelítette a 30 ezer főt. 1988 és 1997 között 2919 főről
23.051 főre emelkedett a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma, ezen belül az
anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek száma 786-ról 20.794 főre növekedett.
(Az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek népességen belüli aránya 1997-ben
5,13% volt, ami a megyék rangsorában — Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád me¬
gyék után — a harmadik helyet jelentette Baranyának.")
A megyeszékhelyen 1985-ben 1.215, 1990-ben 1.935, 1992 már 3.737 család részesült
szociális támogatásban." Az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorú gyermekek
száma a városban 1991 és 1999 között 473-ról 14.770-re emelkedett. A romló gazda¬
sági feltételek mellett a város a költségvetésének egyre nagyobb hányadát volt kényte¬
len szociális kiadásokra (segélyezésre, szociális étkeztetésre, szociális intézmények
fenntartására, a szociális területen dolgozó civil szervezetek támogatására, beruházásra
stb.) forditani. 1991-ben költségvetésének 7,9%-at, 1992-ben 9,01%-at, 1993-ban
10,999-át jelentették a szociális kiadások.?
Területi különbségek a megyén belül
A gazdaságban és a társadalomban történt változások jelentős mértékben hozzájárultak
Baranya gazdasági térszerkezetének átalakulásához, a megyén belüli területi különbsé¬
gek növekedéséhez. A munkahelyek megszűnése és ennek következtében a már több
generációra kiterjedő munkanélküliség, a tömeges elszegényedés elsősorban a megye
393