Oldal 390 [390]
OCR
gazdasági és társadalmi változások — az ipari fejlesztések, a mezőgazdasági munkaerő iránti kereslet csökkenése, a terület- és településpolitikai intézkedések (így pl. az 1971es Országos Településfejlesztési Koncepció) — pedig csak felgyorsították a fejlesztésekből kimaradt kistelepülésekről történő elköltözések folyamatát. A megye kilenc kistérsége közül három (sellyei, szigetvári, sasdi) tartozik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége és 144 községe a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott 1050 magyarországi település közé.! A Baranya, Somogy és Tolna megyéket magában foglaló dél-dunántúli régió mind magyarországi, mind európai összehasonlításban a gazdaságilag fejletlenebb régiók közé tartozik. A 268 NUTS2 szintű európai régió rangsorában (az egy lakosra számított GDP alapján) a régió a lista utolsó harmadában helyezkedik el, az egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának (EU 27 = 100) csak 45,6%-at éri el.” r Sásd, Gajkut (2005) Gazdasag, foglalkoztatas, szocialis helyzet a rendszervaltas utan Az 1990-es évek elején Baranya megye addigi történetének egyik legsúlyosabb valsagát élte át. A rendszerváltást követő gazdasági változások következményeként — miközben Magyarországon 1990 és 1993 között 1,2 millió munkahely szűnt meg — felszámolták a több ezer embernek munkát adó pécsi és komlói szénbányákat, megkezdődött az uránbánya bezárása, és leépülésnek, átalakulásnak indultak a megyében élők foglalkoztatásában korábban fontos szerepet játszó és jelentős tradíciókkal rendelkező ipari üzemek: a Pécsi Bőrgyár, a Zsolnay Porcelángyár, a Kesztyűgyár, a Sopianae 390
