Oldal 390 [390]
gazdasági és társadalmi változások — az ipari fejlesztések, a mezőgazdasági munkaerő
iránti kereslet csökkenése, a terület- és településpolitikai intézkedések (így pl. az 1971¬
es Országos Településfejlesztési Koncepció) — pedig csak felgyorsították a fejleszté¬
sekből kimaradt kistelepülésekről történő elköltözések folyamatát.
A megye kilenc kistérsége közül három (sellyei, szigetvári, sasdi) tartozik az ország 33
leghátrányosabb helyzetű kistérsége és 144 községe a társadalmi-gazdasági és infra¬
strukturális szempontból elmaradott 1050 magyarországi település közé.! A Baranya,
Somogy és Tolna megyéket magában foglaló dél-dunántúli régió mind magyarországi,
mind európai összehasonlításban a gazdaságilag fejletlenebb régiók közé tartozik. A
268 NUTS2 szintű európai régió rangsorában (az egy lakosra számított GDP alapján) a
régió a lista utolsó harmadában helyezkedik el, az egy főre jutó GDP az Európai Unió
átlagának (EU 27 = 100) csak 45,6%-at éri el.”
r
Sásd, Gajkut (2005)
Gazdasag, foglalkoztatas, szocialis helyzet a rendszervaltas utan
Az 1990-es évek elején Baranya megye addigi történetének egyik legsúlyosabb valsa¬
gát élte át. A rendszerváltást követő gazdasági változások következményeként — mi¬
közben Magyarországon 1990 és 1993 között 1,2 millió munkahely szűnt meg — fel¬
számolták a több ezer embernek munkát adó pécsi és komlói szénbányákat, megkez¬
dődött az uránbánya bezárása, és leépülésnek, átalakulásnak indultak a megyében élők
foglalkoztatásában korábban fontos szerepet játszó és jelentős tradíciókkal rendelkező
ipari üzemek: a Pécsi Bőrgyár, a Zsolnay Porcelángyár, a Kesztyűgyár, a Sopianae
390