Oldal 348 [348]
OCR
távolságot az értelmező befogadó és a művészi megjelenítés intim találkozásához. A tárlat kulcskérdése szinte mindvégig a politikai gondolkodás történeti metszeteiből következő, idői eltérések dacára is az elbeszélésmódok kínos párhuzamaitól feszengő triumvirátusi tónusában van, mondhatnánk másképp úgy: a politikai eszélyesség és az értelmiségi felelősség, a belátás és az értelmezés, az uralmi integráció és a csinált as-szimiláció kérdéskörétől a társadalomkutatás mediatizált szféráiig, a generációs kilátástalanságoktól a közösségfejlesztésig, vagy társadalmi részvételi kutatások anyagáig egy sor olyan témakör hangolódott itt egyetlen kiállítási térbe, melyek mögöttese minden bizonnyal az Alkotó habitusában, múltjában, esetleg , elborult agyában? van.' A termek időben eltérő sorozata folyamat-mivoltában is erőteljesen fejezi ki uralkodó politikák, lapos ideológiák, szégyenletes eszmetörténetek és harsány politikai víziók kiszélesedő mentalitás-légkörét. A politikai aktivizmusban roppant kreatív alkotó, a marosvásárhelyi születésű és Kolozsváron szocializálódott, konceptuális műtípustól a filozofikusan hangolt, de politikai szabadszólásig fokozott életút felé eltérő , lázadó aktivista" Magyarországon már a kultúrpolitikai gyalázatok kritikáit fölmutató Szabad Művészek csoport alapítása felé jutott tovább, egyúttal a kihívó megoldások, eleven emlékművek (Remény, 2014; TAP Színházi hangjáték; Harmadik Szektor flashmob; Eleven Emlékmű protest) és megannyi más protestálás révén szerzett , hírhedett" elismertséget. E kiállítói térben nem direkt módon ráhangoltan, de a képek és képzetek mögül minduntalan kikukucskálóan van jelen az emlékezet muzealizálásának egész problematikus 348
