Oldal 334 [334]
OCR
populáció 13,4%-anak nincs meg az általános iskolai végzettsége, 38,4%-uk nem rendelkezik semmilyen szakmával. Ugyanezek az arányok a nem migráns lakosság körében csupán 1,7% (nincs általános iskolai végzettsége) és 14,5% (nem rendelkezik szakmával). Németországban az országos munkanélküliségi rata 4,7%. A német munkaerőpiacon a legnagyobb munkanélküliségi nyomás a muszlimokat érinti. A libanoniak 55%-a, az irakiak 46%-a, az afgánok 37,5%-a, az iraniak 37%-a munkanélküli. A legnagyobb létszámú török közösség körében ez a szám , csupán" 21,5%. Felmerül a kérdés, ha a Németországban élő muszlim migráns vagy migráns hátterű munkaképes korú népesség számára nem tud az ország munkahelyeket biztosítani, miképp lesz képes az újonnan beáramló tömegeket integrálni a munkaerőpiacon? A lelkes felsővezetői nyilatkozatok arról, hogy az új bevándorlás pozitívan fogja megváltoztatni Németország arculatát az elkövetkezendő években, igencsak aggályosak a nagyon precíz német statisztikai adatok tükrében. Kiváltképp Oriasiva válik ez a probléma annak ismeretében, ami már bebizonyosodott, hogy az újonnan érkezők többsége alulképzett, vagy egyenesen képzetlen, sőt analfabéta. A Német Munkaügyi Hivatal felmérése szerint az érkezők alig 10%-at lehet azonnal integrálni a német munkaerőpiacra, a magukat szírnek vallók 2/3-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az afgánok 90%-a általános iskolát végzett, vagy még azt sem. A szírek 25%-a állítja, hogy valamely szakterületen felsőfokú végzettsége van, ezt azonban személyi okmányok és végzettséget igazoló dokumentumok nélkül, mintegy bemondásra teszik. Nyilván ezeknek az állításoknak a valóságtartalma az első interjúkon kiderül majd. A jelenlegi helyzet értékelése szerint a Németországba özönlők inkább terhelik majd az ellátórendszereket, mint felpörgetik a gazdaságot. Konklúzió és jövőkép Az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy a muszlim közösségek európai társadalmi integrációja nem mondható sikertörténetnek és ezzel párhuzamosan a multikulturalizmus is megbukott. Ezt a jelenséget lehet vitatni vagy azt mondani, hogy ez a gondolatmenet nem elég PC, de a párhuzamos társadalmak kialakulást és a rendelkezésre álló statisztikai adatok hitelességét nem lehet tagadni. A szociológusok is egyetértenek abban, hogy a sikeres integráció csak kis létszámban és kis közösségekben lehetséges. A keresztény Európa és az iszlám találkozása olyan akkulturációs problémát jelent, amelyben más kultúra és más vallás találkozik. Normális esetben a befogadó társadalomhoz való alkalmazkodás lenne az első lépés, a sikeres integráció nélkül pedig eltűnhetnek a keresztény Európa értékei. Nem életszerű az európai (befogadó vagy a jelenlegi migrációs hullámtól tartózkodó) társadalmakat bírálni a migráns társadalmak vallási érzékenységére hivatkozva. A jóléti állam, ami felépült Európában, tarthatatlanná válik a bevándorlók tömegével, illetve a menekült státusz sem egy szubjektív létállapot, hanem hatósági megállapítás kérdése. Az emberiesség szolgálatában segíteni kell, de a segítséget kérőknek el kellene fogadniuk, hogy Európában jogrend van; aki menekült, az jogkövető magatartást követ a befogadó helyen. Nem választhatja meg, melyik or334
