Page 334 [334]
populáció 13,4%-anak nincs meg az általános iskolai végzettsége, 38,4%-uk nem ren¬
delkezik semmilyen szakmával. Ugyanezek az arányok a nem migráns lakosság köré¬
ben csupán 1,7% (nincs általános iskolai végzettsége) és 14,5% (nem rendelkezik
szakmával). Németországban az országos munkanélküliségi rata 4,7%. A német mun¬
kaerőpiacon a legnagyobb munkanélküliségi nyomás a muszlimokat érinti. A libanoni¬
ak 55%-a, az irakiak 46%-a, az afgánok 37,5%-a, az iraniak 37%-a munkanélküli. A
legnagyobb létszámú török közösség körében ez a szám , csupán" 21,5%. Felmerül a
kérdés, ha a Németországban élő muszlim migráns vagy migráns hátterű munkaképes
korú népesség számára nem tud az ország munkahelyeket biztosítani, miképp lesz ké¬
pes az újonnan beáramló tömegeket integrálni a munkaerőpiacon? A lelkes felsőveze¬
tői nyilatkozatok arról, hogy az új bevándorlás pozitívan fogja megváltoztatni Német¬
ország arculatát az elkövetkezendő években, igencsak aggályosak a nagyon precíz né¬
met statisztikai adatok tükrében. Kiváltképp Oriasiva válik ez a probléma annak isme¬
retében, ami már bebizonyosodott, hogy az újonnan érkezők többsége alulképzett,
vagy egyenesen képzetlen, sőt analfabéta. A Német Munkaügyi Hivatal felmérése sze¬
rint az érkezők alig 10%-at lehet azonnal integrálni a német munkaerőpiacra, a magu¬
kat szírnek vallók 2/3-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az afgánok 90%-a
általános iskolát végzett, vagy még azt sem. A szírek 25%-a állítja, hogy valamely
szakterületen felsőfokú végzettsége van, ezt azonban személyi okmányok és végzettsé¬
get igazoló dokumentumok nélkül, mintegy bemondásra teszik. Nyilván ezeknek az
állításoknak a valóságtartalma az első interjúkon kiderül majd. A jelenlegi helyzet ér¬
tékelése szerint a Németországba özönlők inkább terhelik majd az ellátórendszereket,
mint felpörgetik a gazdaságot.
Konklúzió és jövőkép
Az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy a muszlim közösségek európai társadalmi in¬
tegrációja nem mondható sikertörténetnek és ezzel párhuzamosan a multikulturalizmus
is megbukott. Ezt a jelenséget lehet vitatni vagy azt mondani, hogy ez a gondolatmenet
nem elég PC, de a párhuzamos társadalmak kialakulást és a rendelkezésre álló statisz¬
tikai adatok hitelességét nem lehet tagadni. A szociológusok is egyetértenek abban,
hogy a sikeres integráció csak kis létszámban és kis közösségekben lehetséges. A ke¬
resztény Európa és az iszlám találkozása olyan akkulturációs problémát jelent, amely¬
ben más kultúra és más vallás találkozik. Normális esetben a befogadó társadalomhoz
való alkalmazkodás lenne az első lépés, a sikeres integráció nélkül pedig eltűnhetnek a
keresztény Európa értékei. Nem életszerű az európai (befogadó vagy a jelenlegi migrá¬
ciós hullámtól tartózkodó) társadalmakat bírálni a migráns társadalmak vallási érzé¬
kenységére hivatkozva. A jóléti állam, ami felépült Európában, tarthatatlanná válik a
bevándorlók tömegével, illetve a menekült státusz sem egy szubjektív létállapot, ha¬
nem hatósági megállapítás kérdése. Az emberiesség szolgálatában segíteni kell, de a
segítséget kérőknek el kellene fogadniuk, hogy Európában jogrend van; aki menekült,
az jogkövető magatartást követ a befogadó helyen. Nem választhatja meg, melyik or¬
334