Page 326 [326]
rendszer üzenetét. Amikor a már Európában élő, vagy éppen érkező muszlim hívő kö¬
rülnéz a nyugati világban, azt látja, hogy a vallás nem azért van, hogy szabályozza a
hívők életét. A társadalomban nagyobb hangsúlyt kap az alkotmányosság, az egyéni
autonómia, a tanulás és a munka prioritása. Isten a magánszférában van jelen, az embe¬
rek közötti kapcsolatokat nem vallási alapokon nyugvó törvények alkotják, hanem
demokratikus, emberek által alkotott, mindenkire egyenlően érvényes törvények. A
siker vagy sikertelenség nem Isten vagy Allah akarata, hanem az egyén cselekedetei
nyomán kialakult helyzetek. Az iszlámvallás azonban nem húzódik meg a magánszfé¬
rában és a mecsetekben, hanem a muszlim hívő mindennapjaiban nyíltan és aktívan
jelen van. A muszlimok vallási jelképeik, szokásaik, viselkedésük által felismerhetővé
válnak és a nyilvánosság előtt is megvallják hitüket. Természetesen más bevándorlók¬
nak is vannak beilleszkedési, adaptációs problémáik, de a muszlimok gondjai a vallá¬
sukhoz is kötődnek, integrációjuk nehézségei az iszlámhoz is köthetőek. Az iszlámot
erőteljes szexuális erkölcsiség uralja, a férfi becsülete, családjának jó híre a család nő¬
tagjainak engedelmességétől függ. Tény, hogy a vallás köntösébe bújtatva, általa jogot
formálva, a muszlim nők alacsonyabb rendűek férfi társaiknál. Ezt a kijelentést lehet
vitatni, de álljon itt egy idézet magából a Szent Koránból:
4. szúra 34. , A férfiak fölötte állnak a nőknek, mivel Allah előnyben részesített közülük
egyeseket másokkal szemben, s amiatt, amit javaikból (a nőkre) költenek. A jóravaló
asszonyok engedelmesek, és vigyáznak arra, ami (a kívülállók számára) rejtve van,
mivel Allah vigyáz (arra). Akiknek nyakaskodó természetét félitek, azokat intsétek meg,
kerüljétek őket a (házastársi) ágyakban és lássátok el a bajukat! Ha már engedelmes¬
kednek nektek, ne keressétek ellenük (a kényszerítés) más útját. Allah magasztos és
99
nagy.
A muszlim nők papíron megszerzett európai jogaikkal a valóságban, sok esetben nem
élhetnek. Társadalmi és gazdasági jogaikat képtelenek érvényesíteni családjuk nyomá¬
sa miatt. Természetesen általánosítani tévedés lenne, ám a tendenciák ezt mutatják. Az
európai társadalmakban a leánygyermeket ugyanolyan esélyegyenlőségben nevelik,
mint a fiúkat, a fiúgyermek társadalmilag nem értékesebb, nem kedvesebb gyermeke a
szülőnek. A lányokat önállóságra, szabadságra, felelősségvállalásra nevelik, míg a
muszlim lányokat feltétel nélküli engedelmességre. Egyetlen feladatuk, szüzességük
megőrzése és a nekik kijelölt férjnek gyermekeket, lehetőleg fiúgyermekeket szülni.
Nehéz feladat a modernizáció útjára lépnie a muszlim közösségeknek, miközben életük
erkölcsi keretei nem változnak. A fiatal generációk neveltetésének alapja sok esetben
az, hogy minden ismeret benne van a Koránban, amelynek tartalma és gondolatisága
teljes mértékben megkérdőjelezhetetlen. A vallás társadalmat meghatározó erejének
vizsgálata válasz az integrációs problémák kérdéseinek egy részére, azonban hibás
következtetés okként az iszlámot megjelölni. Az alapvető probléma mégis az, hogy az
európai társadalmakban idegen testként léteznek a muszlim bevándorló közösségek,
akik a keresztény társadalomba nem tudnak és nem is akarnak integrálódni. Az európai
minták és értékek normáitól eltérő értékrendet követnek és ezt adják tovább második,
harmadik, negyedik generációs leszármazottaiknak, ezzel saját maguk rekesztik ki
326