Stranica 320 [320]
13. Szisztematikusan hozzálátott Marx életművének, s ezen belül a Tőke című műnek az olvasásá¬
hoz. Lukács nem tudta a marxi életművet a maga teljességében áttekinteni, mert csak a Franz
Mehring által kiadott hagyaték állt rendelkezésre. Ekkor még nem ismerte Lenin műveit.
14. Lukács György , III/21-IV/5 a közoktatásügyi népbiztos helyettese, IV/5-VI/24 Közoktatásügy
népbiztos", író, vallása izraelita, utóbb református, Budapesten született, 36 éves, megszökött. Dr.
Vary Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Vác, é.n. 164-165.
15. Mannheim Károly: Lélek és kultúra. Budapest, 1918. 10.
16. Lukács György, a gondolkodó politikusként a , cél szentesíti az eszközt" álláspontjára helyezke¬
dett. Váry Albert összeállítása szerint 590 egyént gyilkoltak le négy és félhónapos rémuralmuk alatt,
nagyobbrészt teljesen ártatlanul. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek szerint Lukács György és
Sárói Szabó Tibor hadosztályparancsnok agyonlövette Csupor Lajost, Málik Ferencet, Fenyő Nán¬
dort, Sück Emilt, Tóth Lajost, Varga Károlyt Poroszlón, a Tisza-parti töltés mellett gyávaság vádjá¬
val. Vary: A vörös uralom i.m. 104.
17. Hermann Istvan: Lukács György élete. Corvina, Budapest, 1985.
18. Lukács Gyorgy: Történelem és osztalytudat. Magvető, Budapest, 1971. 46-47. Lásd még A bol¬
sevizmus, mint erkölcsi probléma; A kommunizmus erkölcsi alapja; Az erkölcs szerepe a kommunis¬
ta termelésben; Régi kultura és új kultúra és A kommunista párt morális küldetése című, 1919 és
1922 között írt cikkeit ugyanezen kötetben.
19. Lukács: Történelem és osztálytudat i.m. 69-70.
20. Drabik Janos: A Frankfurti Iskola és a kulturális marxizmus. 2013.
[https://drabikjanosblog.wordpress.com/2018/08/04/a-frank furti-iskola-es-a-kulturalis-marxizmus¬
kinek-a-kulturalis-diktaturaja/] (2018.09.17.)
21. Perényi Janos: Nagyszoldstol Rabatig. Utazás a határok mentén és egy diplomata múltjában.
Mery Ratio, 2015. 38.
22. Koch, Stephen: Kettős szerepben. Az értelmiség elcsabitasa. XX. Század Intézet, Budapest,
2000.
23. A Kreml hölgyei európai és amerikai befolyásos emberek szeretéiként, vagy feleségeként a
szovjet titkosszolgálatok ügynökeiként működtek. Moura Budberg bárónő egyszerre volt maxim
Gorkij és H. G. Wells kedvese. Mária Pavlovna Kudaseva Romain Roland titkárnője, kedvese, fele¬
sége majd özvegye lett. Romain Roland önimádó személyiség volt, akit könnyű volt irányítani. Elsa
Triolet Aragon szerelme, Ella Winter Lincoln Steffens szeretője volt, akinek halála után Donald
Ogden Stewarth felesége lett, aki a nyugati part legmegbízhatóbb pártügynökévé vált. Münzenberg
nemcsak az írott sajtót pénzelte, hanem jelen volt a színházban, a grafikai művészetben is. A wei¬
mari kultúra előőrsének javát ő pénzelte.
24. Mestere volt az ártatlanok manipulálásának. Amikor a fehér-tengeri csatorna építésénél 1931¬
1932-ben 100 ezer kényszermunkás halt meg e szurdokban, a kiszivárgott hírek ellensúlyozására
Münzenberg cikkeket íratott Gorkijjal a fehér-tengeri és a Moszkva-Volga csatorna építőinek heroi¬
kus küzdelméről az elemekkel. ,,A pacifista becsületesség nyelvezetét arra használták, hogy megszi¬
lárdítsanak vele egy hálózatot, ez a hálózat viszont úgy váltogatta a prioritását, ahogy az idő és a
rezsim igényei változtak. Ha egy békeharcot támogató szervezetet megfelelően vezetnek, akkor tag¬
jait könnyen át lehet terelni a háború támogatására, vagy bármi másra." Stephen Koch: Kettős
szerepben. Az értelmiség elcsábítása. XX. Század Intézet, 2000. 59-60.
320