Stranica 312 [312]
OCR
alkotóinak tudniuk kellett volna, hogy a szociális és a nyitott piacgazdaság egymás ellentétei, s eltérő gazdaság- és társadalompolitikát követelnek. Egy alkotmányban? megengedhetetlen e kettősség. Hol az egyik, hol a másik megfogalmazás kerül előtérbe, de a gyakorlatban, mint az alábbiakban látni fogjuk, a nyitott piacgazdaságra való törekvés érvényesül. Az a jogalkotás, amely nem veszi figyelembe az egyes nemzetállamok kultúráját, hagyományait, keresztény gyökereit és a szociális gondoskodást, a , multikulturalizmus" propagálóihoz, a nyugati új baloldalhoz, s szellemi kiindulópontjukhoz, valójában a Frankfurti Iskolához köthető. A frankfurti filozófiai iskola az oroszországi bolsevik puccs után jött létre, amikor kiderült, hogy a proletáriátus (a kommunisták) Európa nyugati felében nem tudja átvenni a hatalmat. Ekkor, 1922 végén a Kommunista Internacionálé Lenin kezdeményezésére a Marx—Engels Intézetben, Moszkvában nemzetközi konferenciát rendezett. A fő tema az volt, hogy mit értett Marx kulturális forradalom alatt és miként lehet a marxi gondolatokat a világ többi országában, különösen Európában és Amerikában alkalmazni. A tanácskozáson jelen volt Lukács György, " aki 1923-ban csatlakozott a Frankfurti Egyetemen működő Társadalmi Kutató Intézethez, amelyet a Németországi Kommunista Párt alapított, a Moszkvában működő Marx—Engels Intézet mintájára." Lukács György politikai pályafutása, szerepe az első bolsevik diktatúrában rávilágít annak sikertelenségére, hogy egy filozófiai elmélet alapján döntsenek gyakorlati társadalompolitikai kérdésekben. A filozófiai elmélet és a társadalom tényleges működése, reakciói közötti szakadék nem a társadalmi problémák mélyebb tanulmányozása és megértése felé vitte a gondolkodókat, hanem újabb filozófiai korrekciókhoz. Az európai álom az egységről így napjainkra egyre távolabb került. Lukács György a Frankfurti Iskola első nemzedékének meghatározó alakja volt. Ő az, aki az első világháborút követő értékválságot a társadalminak nevezett, de csak egy szűk elit által irányított cselekvés nézőpontjából kívánta megoldani. Lukács szerint a polgári társadalom és a polgári világ az első világháború idején a , tökéletesedett bűnösség" állapotába került, emiatt nem elég e válságból elméleti kiutat keresni, hanem meg kell találni a gyakorlati kiutat is. Szerinte a filozófiának konkrét közéleti értelme van, le kell vonni az elméleti tételek szükségszerű gyakorlati következményeit. Lukács a Vasárnapi Kör tagjai közül Fogarasi Bélával és Balázs Bélával azt a véleményt képviselte, hogy a , tökéletesedett bűnösség" periódusából a kiút egyetlen gyakorlati lehetősége a kommunista mozgalom. A kor többi fiatal marxista filozófusa ugyanúgy átélte a polgári világ belső értékeinek — általuk vélt — összeomlását, és ugyanazon a megrázkódtatáson ment keresztül, mint Lukács György. Ez a krízishangulat Hermann István szerint érezhető Lukács A regény elmélete című művén, s ebből a szellemi közegből nőtt ki a Frankfurti Iskola számos jelentős gondolkodója. Max Horkheimer a következőket írta naplójában: , Miért nem tudok csupán emberi lény lenni, anélkül, hogy valamilyen nemzethez tartozzak? Amiért harcolnak, az nem az én dolgom. Az önök rendje a nemzetekkel és a törvényekkel szükséges lehet 312
