Skip to main content
mobile

Heritázs

  • Pretraga
  • Kolekcije
Српскиsr
  • Englishen
  • Magyarhu
  • Serbo-Croatiansh
PrijavaRegistruj
  • Pregled Naslova
  • Stranica
  • Tekst
  • Metapodaci
  • Isečak
Pregled
kzd_000002/0000

Közös dolgaink1

  • Pregled
  • Prikaži metapodatke
  • Prikaži Permalink
Ukupno stranica
474
Kolekcija
Közös dolgaink
kzd_000002/0310
  • Pregled Naslova
  • Stranica
  • Tekst
  • Metapodaci
  • Isečak
Stranica 311 [311]
  • Pregled
  • Prikaži Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Preth.
  • Sledeće
kzd_000002/0310

OCR

lítése már nem közösségi feladat, holott a Római szerződés korában több cikkelyt szentelt az egyes tagállamok közötti fizetési mérleg egyensúlya megteremtésének. A neoliberális gazdaságpolitika lassuló növekedést, magas munkanélküliséget és növekvő jövedelemkülönbségeket eredményezett. A gazdaságilag gyengébb lábakon álló országok eladósodtak, az euró bevezetésével pedig az adósságcsapda veszélye is további növekedett. A többszöri bővítés eredményeként az eltérő gazdasági adottságú országokat tömörítő Unió hitelezők és adósok táborára szakadt, azaz a Maastrichti szerződés aláírása után csatlakozott országok gyarmattá váltak. Ugyanakkor ezen államok piacait az Unió gazdaságilag erős centrum országai (különösen Németország és Franciaország) megszerezték, és az olcsóbb bérek miatt termelésük egy részét ezekbe az országokba helyezték ki. Arra, hogy a Maastrichti szerződés nem segítette, inkább hátráltatta a közösség fejlődését, j6 példa, hogy az Európai Tanács 2000-ben célként fogadta el, hogy az Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és leggyorsabban növekvő tudásalapú gazdaságává kell válnia. Ennek épp az ellenkezője következett be: 2010-re az Unió válságövezetté vált. Mindez abból fakad, hogy az Unió vezetői az újabb bővítések során annak gazdasági és társadalmi hatásait nem a kellő alapossággal gondolták végig. A Frankfurti Iskola és az európai értékvesztés A gazdaságpolitikai változások összefüggnek az európai értékekhez fűződő viszonyok változásával. 2004-ben, az alkotmány kidolgozása során vita folyt arról, hogy annak szövege utaljon-e Európa keresztény gyökereire. Olaszország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Portugália, Csehország és Szlovákia kiállt amellett, hogy a történelmi igazságnak megfelelően a leendő alkotmány (amiből végül a Lisszaboni szerződés lett) utaljon Európa keresztény gyökereire. Ezt azonban a többség — élükön Franciaországgal és a protestáns északi államokkal, Svédországgal és Dániával — elutasította. A vita azonban nem országok, hanem politikai pártok között folyt: ahol baloldali pártok voltak kormányon, ott elutasították, ahol jobboldaliak, ott többségében támogatták azt. Ezt bizonyítja, hogy Spanyolország eleinte a támogatók csoportjához tartozott, de amikor a szocialisták kerültek kormányra, kihátráltak. Az angol munkáspárti külügyminiszter, Jack Straw a brit muszlimok érzéseire tekintettel utasította el a keresztény gyökerekre való utalást. A keresztény értékek mellett a szociális érzékenység, a jóléti állam elve is alapvető értéknek számított Európában. Az alkotmány szerepét betöltő Lisszaboni szerződés 3. cikke szerint , az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul." A 119. § már csak a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaságról szól, s már szó sincs arról, hogy biztosítani kellene a teljes foglalkoztatottságot." Az alkotmány meg311

Strukturalno

Custom

Image Metadata

Širina slike
2150 px
Visina slike
3036 px
Rezolucija slike
300 px/inch
Veličina originalnog fajla
1.6 MB
Permalink ka JPG-u
kzd_000002/0310.jpg
Permalink ka OCR-u
kzd_000002/0310.ocr

Privaci

  • Politike privatnosti
  • Kolačići

  • https://facebook.com/tripont

Veb Sajt

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kontakt

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

PrijavaRegistruj

Пријављивање корисника

Zaboravio sam šifru
  • Pretraga
  • Kolekcije
Српскиsr
  • Englishen
  • Magyarhu
  • Serbo-Croatiansh