Stranica 311 [311]
lítése már nem közösségi feladat, holott a Római szerződés korában több cikkelyt szen¬
telt az egyes tagállamok közötti fizetési mérleg egyensúlya megteremtésének.
A neoliberális gazdaságpolitika lassuló növekedést, magas munkanélküliséget és nö¬
vekvő jövedelemkülönbségeket eredményezett. A gazdaságilag gyengébb lábakon álló
országok eladósodtak, az euró bevezetésével pedig az adósságcsapda veszélye is to¬
vábbi növekedett. A többszöri bővítés eredményeként az eltérő gazdasági adottságú
országokat tömörítő Unió hitelezők és adósok táborára szakadt, azaz a Maastrichti
szerződés aláírása után csatlakozott országok gyarmattá váltak. Ugyanakkor ezen álla¬
mok piacait az Unió gazdaságilag erős centrum országai (különösen Németország és
Franciaország) megszerezték, és az olcsóbb bérek miatt termelésük egy részét ezekbe
az országokba helyezték ki.
Arra, hogy a Maastrichti szerződés nem segítette, inkább hátráltatta a közösség fejlő¬
dését, j6 példa, hogy az Európai Tanács 2000-ben célként fogadta el, hogy az Uniónak
2010-re a világ legversenyképesebb és leggyorsabban növekvő tudásalapú gazdaságá¬
vá kell válnia. Ennek épp az ellenkezője következett be: 2010-re az Unió válságövezet¬
té vált. Mindez abból fakad, hogy az Unió vezetői az újabb bővítések során annak gaz¬
dasági és társadalmi hatásait nem a kellő alapossággal gondolták végig.
A Frankfurti Iskola és az európai értékvesztés
A gazdaságpolitikai változások összefüggnek az európai értékekhez fűződő viszonyok
változásával. 2004-ben, az alkotmány kidolgozása során vita folyt arról, hogy annak
szövege utaljon-e Európa keresztény gyökereire. Olaszország, Lengyelország, Litvá¬
nia, Málta, Portugália, Csehország és Szlovákia kiállt amellett, hogy a történelmi igaz¬
ságnak megfelelően a leendő alkotmány (amiből végül a Lisszaboni szerződés lett)
utaljon Európa keresztény gyökereire. Ezt azonban a többség — élükön Franciaország¬
gal és a protestáns északi államokkal, Svédországgal és Dániával — elutasította. A vita
azonban nem országok, hanem politikai pártok között folyt: ahol baloldali pártok vol¬
tak kormányon, ott elutasították, ahol jobboldaliak, ott többségében támogatták azt. Ezt
bizonyítja, hogy Spanyolország eleinte a támogatók csoportjához tartozott, de amikor a
szocialisták kerültek kormányra, kihátráltak. Az angol munkáspárti külügyminiszter,
Jack Straw a brit muszlimok érzéseire tekintettel utasította el a keresztény gyökerekre
való utalást.
A keresztény értékek mellett a szociális érzékenység, a jóléti állam elve is alapvető
értéknek számított Európában. Az alkotmány szerepét betöltő Lisszaboni szerződés 3.
cikke szerint , az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan
kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű,
teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon
alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul."
A 119. § már csak a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaságról szól, s már szó
sincs arról, hogy biztosítani kellene a teljes foglalkoztatottságot." Az alkotmány meg¬
311