Oldal 297 [297]
Mi történik velünk?!
Hódi Sándor
A szürke rinocérosz
Hogyan ismerjük fel a világunkat fenyegető veszélyeket és hogyan szálljunk szembe
velük? — teszi föl a kérdést Michele Wucker A szürke rinocérosz című könyvében.? A
kérdés jogos, hiszen a közeledő veszélyt látnunk kellene, hiszen annak társadalmi elő¬
jelei legalább annyira szembetűnőek, mint egy héttonnás rinocérosz. Azt hihetné az
ember, hogy a fenyegető veszély mindenkor kellő figyelmet kap, ám épp ennek az
ellenkezője történik, képtelenek vagyunk hatékonyan fellépni ellene. Gyakran rosszab¬
bul kezeljük nagyon veszélyes jelenségek közeledtét, mint a jelentéktelen kriziseket.
Miért van az, hogy az emberek képtelenek arra, hogy időben fölismerjék a veszélyt és
fellépjenek ellene? Mintegy fél évszázada foglalkozom az öngyilkosság jelenségével.
Ennek során figyeltem föl arra a körülményre, hogy bár a cselekményt megelőző sze¬
mélyiségjegyek megnyilvánulásai szembeötlőek, sőt, az öngyilkosság felé sodródó
egyén közli környezetével szándékát, de segélykérése többnyire süket fülekre talál.
Kézdi Balázs szerint az öngyilkossági szándék közlése azért hatástalan, mert a cselek¬
ményhez vezető konfliktus nem csak a konfliktust átélő egyénnek, hanem az őt megha¬
tározó kultúrának is sajatja.>
Ez a megállapítás a nyilvánvaló veszélyekre általában érvényes. Az egyén és a kulturá¬
lis tér egyaránt érzéketlen az interperszonális állapotváltozásokra. Egy kívülálló szá¬
mára ezek a változások könnyen érthetővé válnak, míg az adott kultúrához tartozók
kognitív állapotát egyaránt besztikiiltség jellemzi bizonyos vonatkozásokban.
Wucker felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy hetente egymillió ember költözik
városokba, és 2050-ig a világ lakosságának kétharmada városlakó lesz. Ezt a túlterhelt
közlekedési, energia, szennyvízelvezető rendszer, vízhálózat stb. nem viseli el. Az
érintett városok nem tudnak olyan gyorsan reagálni, hogy a kívánalmaknak megfelel¬
jenek. Más kérdés, hogy jószerével tehetetlenek a népességmozgással szemben. Vo¬
natkozik ez az Afrikából Európába irányuló migránsáradatra is. Afrika lakosságának
60%-a már jelenleg is fiatal, akiknek a számaránya egyre növekszik, és a kontinens
képtelen lesz (már ma is képtelen) munkára felkészíteni, munkába állítani őket. A szer¬
ző utal a kibertámadások veszélyére is. Az emberek nem próbálnak kitérni a várható
katasztrófák elől. Gyakran csak akkor tesznek lépéseket a fenyegetéssel szemben, ami¬
kor már késő.
Ennek a tehetetlenségnek az okait nem kell hosszasan keresni. A kormányzati, az üzleti
és a pénzügyi vezetők, akik tehetnének valamit a válság megelőzése érdekében, eddig
297