Page 294 [294]
lődő, hanem mellérendelődő szerepet eredményezett. Vagyis a kínaiakról akár azt is
mondhatnánk, hogy nem befogadó nemzet, azonban ez csak részben lenne igaz. A kí¬
naiak annak ellenére, hogy úgy tartják, az ősi tudósaik minden leírtak, amit le lehet írni
a világról — nem véletlen a Középső Birodalom elnevezés — mégis bizonyos értelemben
befogadó nemzetként viselkednek. Hosszú történelmük során a tudás széles tárházát
illesztették hozzá saját bölcsességükhöz, azonban mindig vigyáztak arra, hogy az álta¬
luk olyannyira vágyott egyensúlyi állapotban zavar ne támadjon. A kínaiak gondolko¬
dása szerint viszont az általuk kidolgozott rendszerek, legyenek azok filozófiaiak, tár¬
sadalmiak, gazdaságiak, politikaiak, vagy az emberi élet bármely más területéről valók,
éppen az egyensúly — az univerzum és az ember egyensúlyának — eléréséhez vezető
legtökéletesebb út követése érdekében kerültek kidolgozásra. Amennyiben ezt a kiin¬
dulási pontot vesszük figyelembe, akkor tökéletesen érthető, hogy a kínaiak minden, a
határaikon kívülről érkező dologgal kapcsolatban kicsit bizalmatlanok. A bizalmatlan¬
ság azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének nyitottak arra, hogy megismerjék bi¬
zalmatlanságuk tárgyát. A megismerést pedig általában a saját céloknak megfelelő, a
saját eszmerendszerbe illesztő felhasználás követ, ami egyenlő a kínaivá tétellel.
A kínai migránsközösségek nemzetközi térnyerése ugyanakkor egy merőben új pers¬
társaság nagyhatalmi és biztonságpolitikai viszonyaiban. Valószínűsíthető, hogy Pe¬
king jelentős előnyt szerezhet ebből a sajátos helyzetből a világ vezető államának pozí¬
mint szuperhatalom már jelentős felelőssége is keletkezik. Többek között felelősség a
békéért, egyben felelősség a terrorizmus visszaszorításáért, amely a kínai, globális
hálózati elven működő migráció egy újabb biztonságpolitikai vetületekkel rendelkező
irányvonalát teremtheti meg.
2017. 10. 17.
1. Részletesen lásd: Kasznár Attila: Vallás és kormányzat Kínában. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2016.
2. A Tajvan függetlenségét elismerő államok: Belize, Burkina Faso, Dominikai Köztársaság, El
Salvador, Gambia, Guatemala, Haiti, Honduras, Kiribati, Marshall-szigetek, Nauru, Nicaragua,
Palau, Panama, Paraguay, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek,
Sao Tomé és Principe, Salamon-szigetek, Szváziföld, Tuvalu, Vatikán.
3. G8: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németor¬
szág, Olaszország, Oroszország.
4. Küng, Hans — Ching, Julia: Párbeszéd a kínai vallásokról. Palatinus Kiadó, Budapest, 2000.
5. Howe, Stephen: Birodalmak. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 2004. 40.
294