Page 292 [292]
költséges, és a lakosság jelentős része számára kevéssé vonzó beruházásokat, mint
például amelyek a környezetvédelemhez kapcsolódnak.
A világméretű kínai gazdasági térnyerés jellegzetességeinek elemzése során azonban
szembesülni kell azzal, hogy az ázsiai ország a terjeszkedés tekintetében is rendkívül
sajátos, teljesen egyedi utat választott, ugyanakkor az expanzió hátterében természete¬
sen ugyanazon alapvető igények kielégítése — nyersanyag-biztosítás, piacszerzés —
iránti szándék húzódik meg, amely bármely más állam hasonló tevékenységének is a
mozgatórugóját jelenti. A Kínai Népköztársaság további nemzetközi térnyerése min¬
den különösebb kockázat nélkül prognosztizálható. A globális nyersanyagkészletek
kitermelési lehetőségének elmúlt évtizedekben zajlott átrendeződése — nagyrészt kínai
kézbe kerülése — alapvetően változtatta meg a hatalmi viszonyokat, kérdésessé téve
ezáltal a nyugati társadalmak további versenyképességét. A Kínai Népköztársaság a
legtöbb állami relációban elsőszámú gazdasági — sok esetben pénzügyi — partnerré vált.
A sajátos , hódítás" — amelyet nagymértékben elősegít a belső filozófiai—vallási kör¬
nyezet, valamint ennek megléte a kínai migránsközösségekben, továbbá a kelet-, dél¬
kelet ázsiai államokban — jelenleg megállíthatatlannak tűnik.
A történeti kontextusok figyelembe vételével, Kína egyébként is többnyire a birodalom
jelzővel írható le hűen. Ezen a ponton szükséges definiálni a birodalom fogalmát,
amely , olyan nagy kiterjedésű, több népet vagy nemzetet magában tömörítő, összetett
politikai egység, amely rendszerint hódítás révén jön létre, és egy domináns központ¬
ból, valamint alárendelt, gyakran igen távoli perifériákból áll." Illetve a bonyolult
fogalmi rendszert lebontva úgy is értelmezhetjük, hogy a birodalmat , olyan nagy kiter¬
jedésű politikai egységnek tekinthetjtik, amely eredeti határain kívül eső területeket és
népeket is uralma alatt tart. A hatalmi központját általában az egész birodalom domi¬
náns etnikai, kulturális csoportjai alkotják, melyhez több peremterület kapcsolódik."
Kina, mint földrésznyi területen elterülő államalakulat eleve magában hordozza a biro¬
dalmiság meghatározásának azon kritériumát, hogy nagy területen helyezkedjen el,
illetve egy domináns központhoz peremterületek csatolódjanak. A birodalmi definíció
több népre vonatkozó kitétele is igaznak bizonyul Kína vonatkozásában, hiszen a jelen¬
legi állam ötvenhat különböző nemzet olvasztótégelyeként működik.
A fentieken túlmenően, akár peremterületnek tekinthetünk olyan dél- és délkelet-ázsiai
országokat is, mint Szingapúr, vagy Malajzia, amelyekben meghatározó államalakító
tényezőként jelentkezett és jelentkezik a Kínával szoros kapcsolatot ápoló kínai nem¬
zetiség.
Történelmi aspektusokbol akár egy birodalom perifériajanak lehetne tekinteni a világ
számos pontján élő, jelentős kínai migráns közösségeket is. Ezek a közösségek, mint
az fentebb jelzésre került, szorosan kötődnek az anyaországhoz, azzal folyamatos kap¬
csolatot tartanak, és mint a birodalom perifériajat alkotó közösségek tevékenykednek.
A nagyhatalmi/birodalmi lét sajátos kínai megvalósulása számos, új típusú biztonsági
problémát hordoz magában. A kínai közösségek globális hálózati modellben működése
jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában a befogadó országok vonatko¬
292