Stranica 291 [291]
A családi alapú gondolkodás olyan új nagyhatalmi fellépést eredményezhet, amely
merőben szokatlanul hathat a nemzetközi színtéren. Az egyes államok nincsenek felké¬
szülve arra, hogy az új típusú , hódítás" keretei között ellen tudjanak állni Peking foko¬
zott globális térnyerésének. A globális kínai pozíciószerzés számos vonatkozásában
nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz magában, amely túlmutat az olyan közismert
tényeken, mint például a hazai ipar ellehetetlenülése. Felmerülnek alapvető, a politikai
rendszer működőképességét veszélyeztethető vonatkozások is. Ilyen veszélyforrásnak
tekinthető például egyes államokban a kínai kisebbségek nemzetiségként való kezelé¬
se, illetve ennek hiánya, amely korábban sosem látott társadalmi feszültségek forrása
lehet. A kínai migránsközösségek túlnyomó részt a saját — bölcseleti, filozófiai, vallási
— szabályaik szerint élnek, amely többek között nagymértékben megnehezíti a velük
kapcsolatos idegenrendészeti, társadalombiztosítási, rendvédelmi és adóhatósági fellé¬
pés sikerét.
Kína globális gazdasági térnyerése, minden esetben együtt jár a sajátos gondolkodású
kínai migránsközösségek megjelenésével. Ezek a közösségek új típusú nagyhatalmi
bázist teremtenek, amelyek hatékonyan járulhatnak hozzá a kínai ,,birodalomépités”
folyamatához. A ,,birodalomépités” bölcseleti, filozófiai, vallási szabályok — elsősor¬
ban konfuciánus szabályok — mentén zajló formája felveti annak a lehetőségét, hogy az
ilyen módon kialakuló nagyhatalmak kevésbé vannak kitéve azoknak a kihívásoknak,
mint amelyek a nyugati dogmák szerint épülteket érik. Így lehetséges, hogy a Kínai
Népköztársaság olyan szuperhatalommá válik, amely a nyugati társadalom számára
minden korábbi nagyhatalomnál kiszámíthatatlanabb, ugyanakkor stabilabb és megin¬
gathatatlanabb szereplője lesz a nemzetközi politikai életnek.
A 21. században használatos biztonságpolitikai fogalmak alapján a Kínai Népköztársa¬
ság mindinkább a nagyhatalmi kritériumoknak megfelelő államalakulattá válik, mely
nem csak közvetlen térségében, hanem globálisan is képes érdekei változatos eszkö¬
zökkel történő érvényesítésére, és nagy valószínűség szerint kijelenthető, hogy mini¬
mum az adott évszázadban ez a képessége meg is marad.
Ugyanakkor számos vonatkozásban Kína a mai napig fejlődő államnak tekinthető,
mely kiemelten az egészségügy és az oktatás helyzetében érhető tetten. Az egészség¬
ügyben mind több helyen megtalálható a nyugati színvonalat képviselő csúcstechnoló¬
gia, ugyanakkor számos helyen a legalapvetőbb szolgáltatások sem érhetőek el. A kí¬
nai oktatás színvonalát is számos kritika éri, annak ellenére, hogy az ország mind több
elit egyetemmel rendelkezik. Ma a felsőoktatásban folyamatosan növekszik azon kínai
intézmények száma, amelyek hallgatójának lenni presztízst jelent nemzetközi viszony¬
latban is, ugyanakkor a kínai oktatási rendszer — elsősorban belső Kínában — a mai
napig gyenge szinten működik. A két kiragadott példán túlmenően természetesen szá¬
mos egyéb területet is lehet találni, amelyben Kína a mai napig nem éri el a fejlett or¬
szágoktól elvárt minimum teljesítményt. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni azt is, hogy
pekingi vezetők a nemzetközi színtéren gyakran hivatkozási alapként tekintenek arra,
hogy országuk fejlődő állam, ennek eredményeként pedig sikeresen odáznak el olyan
291