Stranica 290 [290]
kész, a korábbi évtizedek merev kínai politikájától eltérő, konstruktív magatartást tanú¬
sít. Egy kérdéskörben, a BI bővítésének ügyében ugyanakkor Peking hajthatatlan. A
BT bővítését elsősorban a tagságra pályázó, úgynevezett G4 országok — Brazília, India,
Japán és Németország — szorgalmazzák, azonban Peking, a Japánnal való konfrontáció
elkerülése végett a bővítés kollektív elutasítását választja.
Peking a nemzetközi viszonylatban kiemelt feladatának tekinti Tajvan elszigeteltségé¬
miszerint diplomáciai kapcsolatot csak azokkal az államokkal ápol, amelyek a kínai
nép kizárólagos képviselőjének ismerik el. Tajpej diplomáciai elismerését az ország
belügyeibe való beavatkozásként értékeli, és azonnali kapcsolat megszakítással szank¬
cionálja. Tajvan függetlenségét mindössze huszonhárom állam ismeri el.’ Ezek között
nem található a nemzetközi politikai életben stratégiai jelentőségű ország. Elsősorban
az anyagi támogatást remélő, szegény államok , kényszerülnek" Tajpej elismerésére.
Az egyetlen kivételt a katolikus egyházi állam, a Vatikán jelenti. Meg kell jegyezni
ugyanakkor, hogy Tajvan gazdasági jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy
a legtöbb állam — köztük Magyarország is — úgynevezett Kereskedelmi Irodát működ¬
tet a szigetországban, amely gyakorlatilag nagykövetségként működik.
A távol-keleti állam távlati céljai között szerepel a világ gazdaságilag legfejlettebb
államait összefogó Nyolcak Csoportjába? történő felvétel elérése. A pekingi kormány¬
zat számára azonban a , fejlődő ország" státuszából adódó jelentős gazdasági előnyök
megtartása is haszonnal járhat, ezért Kína elzárkózik a G8-as tagság igényének hangsú¬
lyozásától. Jelentős lépéseket tesznek ugyanakkor a Kínai Népköztársaság tekintélyé¬
nek növelésére a fejlődő világ országai között.
A fent leírtak ellenére az európai ember ismeretei a modern Kínáról nagyon hézagosak.
Az általános kép, amely a nyugati emberben az ázsiai országról él, meglehetősen el¬
avult, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő romantikus, az európai felsőbbségtu¬
dat jegyében született téveszme. A tényleges kép ugyanakkor nagyon más. Kína föld¬
résznyi ország, egy földrész minden problémájával, valamint jellegzetességével, ahogy
a közismert mondás tartja: , Kínára minden igaz és annak ellentéte is.” Az ellentétek
országában egyszerre van jelen a nyugati képnek megfelelő középkori állapot, ugyan¬
akkor párhuzamosan ezzel a legfejlettebb high-tech technológia is mindennapos.
Ahogy a mindennapos életvitelről, az ország tényleges fejlettségéről torz az elképzelés,
ugyanúgy hamis a hitélettel kapcsolatosan is.
A Hans Küng által meghatározott bölcseleti filozofiai—vallasi rendszer — a konfucia¬
nizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus sajátos elegye — alapvetően befolyásolja a
Kinai Népköztársaság nemzetközi politikában betöltött szerepét, amelynek eredmé¬
nyeként, Kína globális tevékenységével összefüggésben nem tekinthetők teljesen kom¬
patibilisnek a nyugati államokkal kapcsolatban felállított szabályok.! Ebből adódóan
Kina globális nagyhatalommá válása nagy valószínűséggel más keretek között fog vég¬
bemenni, mint az a történelem során kialakult, korábbi nagyhatalmak esetében zajlott.
290