Pedig a jólét összeegyeztethető a húsfogyasztás csökkentésével és az autóval megtett
kilométerek számának visszaszorításával. A húsmentes ételek kétségtelenül eltérnek a
húst tartalmazóktól, ám semmivel sem rosszabbak azoknál. Aki nem eszik húst, az
előtt a növényi élelmiszerek és az addig ismeretlen fűszerek gazdag tárháza nyílik
meg. Az autózás helyetti séta friss levegőt, némi testmozgást, örömteli nézelődést,
ismerősökkel való találkozást is jelenthet. Az is egyértelmű, hogy a valódi boldogság
nem szenved csorbát, ha nem veszünk negyedévente új okostelefont. A hulladék sze¬
lektálásával vagy a környezetkímélő termékek kiválasztásával eltöltött időt bőségesen
ellensúlyozza a helyes cselekedetből fakadó öröm.
Ideje tehát belátnunk, hogy a környezet-, természet- és állatvédelem mindennapi meg¬
valósítása nem áldozatot, lemondást vagy aszkézist jelent. Aki jó irányba változtat
életén, az nem boldogtalanabb lesz, hanem boldogabb. Élete nemcsak igazabbá, de
teljesebbé is válik.
Mindez összhangban van Arne Naess nézeteivel. Naess mélyökológiai nézőpontjának
kontextusában önmagunk kiteljesítése csak úgy képzelhető el, hogy közben mások
(gazdagok és szegények, idősek és fiatalok, emberek és állatok) kiteljesedését is segít¬
jük." Mindez pedig nem jár önmagunk korlátozásával, hanem éppen ellenkezőleg: így
lehetünk igazán boldogok.
Itt már csak egyetlen gondolat akadályozhatja meg életmódunk megváltoztatását. A
világ mai helyzetét szemlélve előfordulhat, hogy tehetetlennek érezzük magunkat. Úgy
tűnhet, minden rosszul működik, és ebből a rendszerből nem tudunk kiszállni. De még
ha ki is szállnánk, a nagy egészen egymagunk úgysem tudunk változtatni. Akkor talán
nem is érdemes jobbá válni? A kérdésre Mahatma Gandhi szavaival felelhetünk: ,,Te
magad légy a változás, amit a világban látni szeretnél!
1. Crutzen, Paul J. — Stoermer, Eugene F.: The , Anthropocene". In: The Future of Nature: Docu¬
ments of Global Change. Eds.: Robin, Libb — Sörlin, Sverker — Warde, Paul Yale University Press,
New Haven, 2013. 483-485.; Williams, J. — Crutzen, P. J.: Perspectives on Our Planet in the
Anthropocene. Environmental Chemistry, 10(2013). 269-280.
2. Darwin, Charles: A fajok eredete. Typotex Kiadó, Budapest, 2008.; Rachels, James: Created from
Animals: The Moral Implications of Darwinism. Oxford University Press, Oxford, 1990.
3. Nolt, John: Environmental Ethics for the Long Term. Routledge, New York, 2015.
4. Gjerris, Mickey: Willed Blindness: a Discussion of our Moral Shortcomings in Relation to Ani¬
mals. Journal of Agricultural and Environmental Ethics, 28(2015). 517-532.