Oldal 284 [284]
OCR
Hogyan állították elő a terméket? A leghétköznapibb termékek és használati tárgyak előállítása is komoly károkat és mérhetetlen szenvedést okozhat. Számos élelmiszer tartalmaz pálmaolajat, ami nagyrészt Délkelet-Ázsia esőerdeinek helyén létrehozott ültetvényekről származik. Az erdőirtás közvetlenül hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, erdei élőlények tömegének tünteti el az élőhelyét, közben pedig néhány milliárdos üzletember és korrupt politikus bankszámlájának gyarapodásához vezet. Az erdőben élő népcsoportok egykor gazdag kultúrája örökre elvész, az őslakosok hajléktalanná válnak, ahogyan a hozzájuk hasonlóan kihalással fenyegetett orángutánok is. A pálmaolaj hevítése során ráadásul rákkeltő anyagok jöhetnek létre. De amikor levesszük a polcról a pálmaolajat tartalmazó terméket, nem szeretünk erre gondolni. A kozmetikai cikkek jelentős részét még ma is állatokon tesztelik. Nyulak, kutyák, macskák ezreinek kinszenvedése és halála révén készül el a legújabb sampon, a mar meglévő bőséges választék mellé. Nincs olyan horrorfilm, ami érzékeltetni tudná a borzalmakat, amiket a kísérleti állatoknak ki kell állniuk rövidke életük során. De miközben kiválasztjuk a legújabb kozmetikai cikket, szeretjük elhessegetni a gondolatot, hogy vásárlásunkkal olyan cégeket támogatunk, amelyek állatok brutális kínzásából szerzik profitjukat. Túl sok időbe telne megkeresni az alternatívákat, azokat a termékeket, amelyekhez nem tapad vér. Mennyi és milyen csomagolása van a választott árucikknek? Ma már teljesen általános, hogy néhány terméknek a csomagolása több erőforrást pazarol, mint maga a termék. A két darab almához hungarocell tálca és celofán fólia is jár. Külön zacskóba kerül a reggeli kifli és a lekváros bukta. Az üdítőt eldobható pohárból isszuk, aminek teteje is van, de esetleg szívószálat is kaphatunk mellé. Az ajándékokat is illik becsomagolni, bár semmi értelme sincs. A csomagolóanyagok jelentős részét csak néhány percig, sokszor csak néhány másodpercig használjuk — de évszázadokig is eltart, amíg lebomlanak. Hogyan és honnan került a boltba az áru? A szőlő Olaszországból, az alma Spanyolországból, a barack Görögországból érkezett, de ha szerencsénk van, talán valami magyar gyümölcsöt is találhatunk. Minél messzebb szállítják a gyümölcsöt, annál több szén-dioxid jut a levegőbe, és annál fontosabb a romlást megelőző vegyszerek használata — amit aztán a gyümölccsel együtt megeszünk. Hogyan kerültem én a boltba? Autóba ülni sokak szerint elegánsabb, mint tömegközlekedéssel, gyalog vagy biciklivel közlekedni. Ez utóbbiak már-már póriasnak számítanak. Inkább a városi terepjáróval pöfögünk a csúcsforgalomban, de azzal ugrunk el boltba a szomszéd utcába is. Az üvegházhatású gázok kibocsátására, a globális klímaváltozásra, a tenger által elöntött szigetekre és a vízbe fulladó jegesmedvékre nem szívesen gondolunk. Vagy ha mégis, akkor megnyugtatjuk magunkat: mi ez a kis szen-nyezés a világ összes autójához képest? Pedig még a csekély szennyezés hatása is nagy lehet, ha sokáig marad a környezetben. John Nolt mutatott rá arra, hogy a kis szennyezés is nagy bajt okoz." Bármely légszennyezés hatása felfogható néhány tényező szorzataként. Egy rövidke autóút szén-dioxid kibocsátása elenyésző, viszont a szén-dioxid 284
