(ii) A fenntarthatóság lokalista értelmezése elsősorban azt teszi az egyes ember erköl¬
csi feladatává, hogy a saját politikai közösségének a fenntartható fejlődésére töreked¬
jen. Ebből a nézőpontból a fenntarthatóság tekintetében sokkal reálisabb elvárásokat
lehet megfogalmazni. Például egy dél-alföldi fiatalnak általában csökkenteni kell az
ökológiai lábnyomát, hogy ne veszélyeztesse a helyi ökoszisztémák fennmaradását. A
csökkentés konkrét célértékét mindig az adott régió kapacitása és sajátosságai határoz¬
zák meg, ami többnyire eltér a globális, illetve a nemzeti átlagtól. Továbbá ennek a
fiatalnak legalább három gyermek vállalására kellene törekednie, hogy ellensúlyozza a
régió elnéptelenedését és a népesség természetes fogyását. Ezzel szemben egy nigériai
fiatalnak maximum két gyermeket szabadna vállalnia, hogy mérsékelje az országra
jellemző népességrobbanást (5,5 gyermek/nő); továbbá a technológiai előrehaladás
révén csökkentenie kell az ökológiai lábnyomát, és így az országra jellemző ökológiai
deficitet, amelynek értéke jelenleg -0,47 globális hektár/fő.
A fenntarthatóság lokalista értelmezésnek több előnye is van. Egyrészt csak ez a felfo¬
gás teszi lehetővé a sokszínű, helyspecifikus fenntartható gyakorlatokat, amelyek
messzemenően figyelembe veszik a helyi közösségek kulturális, környezeti és demo¬
gráfiai sajátosságait. Másrészt mindig a lokális ismeretekkel rendelkezőknek van a leg¬
pontosabb tudásuk saját magukról és így csak nekik van esélyük arra, hogy megtalálják
a fenntarthatóságukat biztosító legjobb helyi gyakorlatot. Ráadásul ezeket a gyakorla¬
tokat a lokális közösségek szabadon és autonóm módon alakíthatják ki, a nagyhatal¬
mak pressziója nélkül. Harmadrészt, ha minden egyes lokalitás fenntarthatóvá válik,
akkor ennek járulékos következményeként az emberiség is fenntartható állapotba ke¬
rül.
4. Az Európai Unió és a fenntartható fejlődés
A fenti megfontolások alapján most válaszoljunk arra az aktuális kérdésre, hogy az
Európai Uniónak a fenntartható állapotot a politikai globalizálódás vagy a lokalizáló¬
dás útján kellene-e megvalósítania. A fenntartható fejlődés globalista értelmezése nyil¬
vánvalóan az Európai Unió politikai globalizálódását — vagyis az Egyesült Európai
Államok kialakulását — szorgalmazza a vezető európai országok irányítása alatt. Ez az
út azonban a már említett problémákat (egységes fenntarthatósági modell bürokratikus
kikényszerítése, kisebb európai országok gyarmatosítása stb.) veti fel ismét. Ráadásul
ebben az esetben az is kérdéses, hogy az Európai Unió valóban lépéseket tenne-e a
fenntarthatóság felé, vagy megmaradna a jelenlegi fenntarthatatlan állapotában. Az
ebből fakadó problémákat pedig más területek erőforrásainak a bevonásával kompen¬
zálná. Erre j6 példa, hogy az Európai Unió magállamai a demográfiai hanyatlasukat a
környező országok népességének elszívásával biztosítják.
Európában a fenntarthatóság szempontjából is óriási különbségek vannak az egyes
nemzetek és régiók között. Csak lokális szinten (helyi, regionális, állami) találhatók
meg az adott közösség kulturális hagyományaihoz és az adott ökoszisztémához igazo¬
dó legsikeresebb fenntarthatósági gyakorlatok. A környezeti gondolkodás mindig is