legalábbis csak lassan változó népesség, amihez 2 gyermek/nő termékenységi arány¬
szám körüli érték lenne szükséges. A globalista a helyzetet úgy értelmezi, hogy az át¬
lagember fenntarthatatlanul sok gyermeket vállal, ezért azt mondja, hogy minden nő¬
nek a statisztikai átlagot tekintve 0,4 gyermekkel kevesebbet kell vállalnia, azaz 15%¬
kal csökkentenie kell a gyermekvállalási hajlandóságát. Egy ilyen követelmény azon¬
ban rendkívül hátrányos az európai és kelet-ázsiai emberekkel szemben, akiknek a
termékenységi mutatója amúgy is fenntarthatatlanul alacsony (1,6 gyermek/nő). Rá¬
adásul nem oldja meg Afrika népességrobbanását, ahol a termékenységi arányszám 4,6
gyermek/nő. 2
A statisztikai átlag szerint minden egyes embernek dupla akkora az ökológiai lábnyo¬
ma (2,8 globális hektár), mint ami rendelkezésére áll (1,5 globális hektár). Erre a prob¬
lémára a globalista megközelítés szerint két különböző válasz is adható. (1) Minden
egyes embernek 50%-kal csökkentenie kell az ökológiai lábnyomát. Ez a morális elvá¬
rás rendkívül igazságtalan az afrikai emberekkel szemben, akiknek az ökológiai láb¬
nyoma amúgy is rendkívül alacsony. (2) Mivel statisztikai átlag értelmében minden
egyes embernek 1,5 globális hektár all a rendelkezésére, ezért az átlagembernek erre az
értékre kell csökkentenie az ökológiai lábnyomát. Ez a morális elvárás szintén proble¬
matikus, hiszen az emberek nem egy absztrakt, hanem egy konkrét ökológiai térben
élnek, amelynek a kapacitása lehet ennél nagyobb vagy kisebb. Ráadásul az adott ter¬
mészeti környezet megőrzése mindig konkrét és célirányos viselkedést igényel, aminek
a lényege nem fejezhető ki az ökológiai lábnyom csökkentésével vagy növelésével.