Stranica 273 [273]
OCR
A fenntartható fejlődés két útja: globalizmus vagy lokalizmus! Tóth I. János 1. A fenntartható fejlődés Korunk egyik kulcsszava a fenntartható fejlődés, mely a nyolcvanas évek végén jelent meg a közbeszédben. A klasszikus meghatározás a norvég miniszterelnöknőtől, Gro Harlem Brundtlandtól származik. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés eszerint , a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek a kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteinek a lehetőségeitől". A brundtlandi meghatározás nagy előnye, hogy összekapcsolja a jelent a távoli jövővel, ami a fenntarthatóság lényege. További fontos hozadéka, hogy a növekedés helyett a fejlődést, az életszínvonal helyett az életminőséget, a nagy (big) helyett a nagyszerűt (great) hangsúlyozza. Ez elvi szinten feloldja a véges Föld és a végtelen növekedés igényéből származó ellentmondást. Eszerint a növekedésnek nem a fizikai térben és az extenzív paraméterekben, hanem a bölcsesség belső tereiben és az intenzív mutatókban (pl. hatékonyságban) kell bekövetkeznie. Később egy amerikai közgazdász, Herman Daly a következő definíciót adta: , a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk". Az eltartóképesség az ökológia tudományterületéről származó fogalom, mely azt mutatja, hogy egy adott ökoszisztéma a környezet károsodása nélkül egy adott időszakra, általában egy évre vonatkoztatva maximálisan mennyi egyedet képes az adott fajból eltartani. Az ember esetében az eltartóképesség helyett az ökológiai lábnyom fogalmát javasolta Mathis Wackernagel és William E. Rees. A két fogalom közötti szoros kapcsolatra utal, hogy kezdetben ezek a szerzők az elsajátított eltartóképesség fogalmát használták. , Az ökológiai lábnyom (ÖL) egy olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben (globális hektár — gha) mérve". Ez arra a földterületre utal, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat. A termékeny földterület fogalmát a különböző természeti potenciállal rendelkező földterületeknek az átlagából képezték. Ebből következik, hogy ez a mutató egy konkrét földterület termékenységét csak pontatlanul ragadja meg. Brundtland, illetve Daly definíciója szó szerint csak a fenntartható fejlődés lényegét fogalmazza meg. Hallgatólagosan azonban ezeknek a definícióknak, illetve általában a 273
